A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 31 - Dr. Molnár Erzsébet: A magyar közlekedés nagyjai érmeken és plaketteken 99

Baross Gábor (1848-1892) a magyar közlekedéstörténet egyik legsikeresebb, legeredményesebb alakja. Rövid élete során kiváló elgondolásokkal, hihetetlen munkabírással nemcsak a közlekedést, hanem a magyar gazdasági életet is felélénkítette. Jogot végzett, 1875-ben a Szabadelvű Párt képviselője, 1883-ban közlekedési államtitkár, 1886. december 29-től 1889. június 15-ig közmunka- és közlekedésügyi miniszter, majd 1892. május 8-ig, haláláig kereskedelemügyi miniszter. Nevéhez fűződik a vasútvonalak többségének államosítása, a vasúthálózat fejlesztése, a mozdony-és kocsipark fejlesztése, a zónatarifa bevezetése, új teherárudíjszabás bevezetése, a fiumei kikötő építése, a dunai és tengerhajózás fejlesztése, az első modern úttörvény kiadása. A vasútnál az addigi német helyett a magyarnyelvű levelezést tette kötelezővé.

7 Mintegy képkeretben látható Baross Gábor egy plaketten. A politikus jellegzetes arcvonásai teszik egyértelművé kiről is van szó, mivel felirata nincs. Baross születésének 80. évfordulójára, 1928-ban készült egy medálszerű plakett. A mellkép mögött egy 424-es mozdony és távíró vezetékek látszanak.

8 1891 -bői való egy Baross-emlékérem. Középen a politikus domború mellképe, felirata körben: BELLUSI BAROSS GÁBOR M.KIR. KERESKED. MINISZTER A KIÁLLÍTÁS VÉDNÖKE. Hátoldalon egy díszes kiállítási csarnok, fölötte félkörívben: KIÁLLÍTÁSI EMLÉK TEMESVÁR 1891. 2000-ben a kereskedelemügy is plakettel tisztelgett a miniszter előtt. A nehéz, bronzból készült plakett bal oldalát Baross domború portréja foglalja el, BAROSS GÁBOR felirattal, szemben 1850 és díszes BKIK mozaikszó, amely a jobb félkörívben látható BUDAPESTI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA rövidítése. Felül a Lánchíd ábrája, középen az Európai uniós zászló (5. ábra). 7 A közlekedés mellett más területeken is maradandót alkotott: létrehozta a postatakarékpénztárakat, fejlesztette az ipari szakoktatást, így többek között a vasúti tisztképzés is hozzá köthető. 8 A 424-es sorozatú mozdony természetesen Baross idejében még nem létezett, 1924-ben készült el az első, így a medálkészítő ill. megrendelő 1928-ban már ábrázolhatta. 5. ábra Baross Gábor - pakett Nagyméretű, már domborműnek nevezhető alkotás is található a numizmatikai gyűjteményünkben Baross Gáborról. A miniszter mellképe erősen kidomborodik az ovális alapból. Schwarz Dávid (1850-1897) az első kormányozható alumínium léghajó feltalálója. Kísérleteit Oroszországban, Szentpéterváron kezdte meg, majd 1897-ben, Berlinben folytatta, sajnos sikertelenül. Az általa elgondolt léghajó csak a halála után szállt fel Berlinben. Keszthelyi születésű lévén a városi éremgyűjtők által kiadott éremsorozat között természetesen Schwarz érem is található. Schwarz Dávidról csak nagyon gyenge minőségű ábrázolás maradt fenn. A róla készült fénykép erősen retusált. Ez tükröződik az érmeken is. A szembenéző portré két oldalán SCHWARZ DÁVID 1850-1897. A hátlapon az általa tervezett léghajó ábrája látható. Körben: KESZTHELY VÁROS NAGYJAI SOROZAT III. 1975. Szintén körben, párhuzamosan az előzővel, de kisebb betűkkel: MAGYAR ÉREMGYŰJTŐK EGYESÜLETE KESZTHELYI CSOPORT. Ezt az érmet is Képíró Zoltán készítette. A másik darab egy plakett, Hetes György munkája. SCHWARZ DÁVID 1850-1897 felirat látható az előlapon erősen kidomborodó portré, már-már eltúlzottan előreugró álkapoccsal, nagy körszakállal, ami oly jellegzetessé teszi a feltaláló arcát. A hátlapra az alumínium léghajó domború ábrája került. Nagy István éremművész is készített emlékérmet a feltalálóról. Az előlapon SCHWARZ DÁVID 1850-1897 felirat áll, a hátlapon a portré és a léghajó domború ábrája, valamint az 1897-es évszám. 105