A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)
II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 31 - Dr. Molnár Erzsébet: A magyar közlekedés nagyjai érmeken és plaketteken 99
A közgazdászok is Széchenyi élete és munkássága iránti tiszteletből alapítottak díjat. Az érem előlapján Széchenyi látható bal profilból, a körfelirat: MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG. A hátlapon erősen stilizált babérkoszorúban a KIVÁLÓ TEVÉKENYSÉGÉRT felirat olvasható. A 150 éves balatoni gőzhajózás emlékére kiadott érem hátlapján is Széchenyi gróf portréjával találkozhatunk. A szembenéző mellképen kitüntetésekkel díszített prémgalléros ruhában látható Széchenyi. Felirata: GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN 17911860. Az előlapon felül a „Kisfaludy" gőzhajó ábrája látható, alatta babérkoszorúban az 18461996 évszám, alul félkörben pedig 150 ÉVES A BALATONI GŐZHAJÓZÁS felirat. Az emlékérmet Bognár György készítette. Vásárhelyi Pál (1795-1846), 1816-ban szerzett mérnöki diplomát a Pesti Tudományegyetem Mérnöki Intézetében. Részt vett a Körösök és, a Duna felmérési munkálataiban. Széchenyi felkérésére elkészítette az al-dunai Vaskapu szabályozási tervét, és ő kezdte el az al-dunai - később Széchenyi- út - építését. Fő müve a Tisza-szabályozás terve, amit 1845-ben terjesztett elő, mint elsődleges javaslatot, majd a terveket egy évvel később. Az elgondolásáról kialakult heves viták közben, szívszélhűdésben halt meg. A folyó szabályozását és az ármentesítést végül teljes egészében az ő tervei szerint hajtották végre. Az említetteken kívül más hazai vizekkel is foglakozott, sőt az állandó Duna-híd tárgyában is publikált. A Közlekedési Múzeum egy ezüst érempárral rendelkezik, amelyen a mérnök fiatalkori mellképe látható, VÁSÁRHELYI PÁL 1795-1846 A TISZA SZABÁLYOZÁS SZERVEZŐJE. A hátlapon gátépítési jelenet, kubikusok dolgoznak a jellegzetes kubikus talicskával. Felirata: 150 ÉVE KEZDŐDÖTT A TISZA SZABÁLYOZÁSA 1846-1996. A Budapesti Műszaki Egyetem éremsorozatot készíttetett a kiemelkedő műszaki alkotókról az egyetem 200 éves fennállása tiszteletére. A kör alakú, többféle színű patinával bevont érmeket Kákonyi István készítette. Az érem egyik oldalán minden esetben az egyetem főépületét látjuk BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM 1782-1982 körfelirattal. A másik oldalon egy-egy tudós, mérnök, tanár portréja, alul a név, felül pedig az egyetemi kar megnevezése. Ilyen érem készült néhány, a közlekedésben kiemelkedő munkát végzett személyről is, például Vásárhelyi Pálról, Kandó Kálmánról, Bánki Donátról. A Vásárhelyi Pálról készült érmen az előlap körfelirata ÉPÍTŐMÉRNÖKI KAR VÁSÁRHELYI PÁL, középen a mérnök portréja. A hátlap, a már fentebb leírt épület és megnevezés. Wesselényi Miklós (1796-1850) neve elsősorban az „árvízi hajós" jelzővel fonódott egybe és maradt fenn mind a mai napig. Az erdélyi báró életében is igen népszerű ember volt. Széchenyi István barátjaként ő is beutazta Európát. Többféle méretben készült az a beszédes plakett, amely a bárót, mint az árvízi hajóst mutatja be. A felirat nélküli drámai kép azt a pillanatot ragadja meg, amikor Wesselényi az evezőjét nyújtja egy leroskadni készülő házból menekülő embernek. A háttérben Pest szilárdan álló épületei, menekülőkkel zsúfolt csónakok, leomló viskók segítséget váró emberekkel. Az erőteljes kompozíció központi alakja természetesen Wesselényi Miklós. A plakett szöveget nem tartalmaz. Az árvíz és a gróf alakja érmeken is megjelenik. Ezüst és bronz változatban a Vízügyi Múzeum adott ki érmet: az előlapon GRÓF WESSELÉNYI MIKLÓS AZ ÁRVÍZI HAJÓS felirat és portré, hátlapon a Duna pesti szakaszának erősen stilizált, térképszerű ábrája, rajta egy négyzet alakú mező PESTI ÁRVÍZ 1838 felirattal. Ugyancsak ezüst és bronz változatban készült egy hasonló érem az előlapot illetően, de a hátlapon Pest látképe látható a városházával, előtérben egy csónak emberekkel, az evezős pedig Wesselényi báró. A felirat a következő: A PEST-BUDAI NAGY ÁRVÍZ 130. ÉVFORDULÓJÁRA 1838 / 1968. Az egyik legnevesebb 19. századi természettudósunk Jedlik Ányos (1800-1895). A bencés tanár, akadémikus a kísérleti fizika úttörője volt, az elektromosság és az optika területén európai szintű kutatásokat végzett, és ért el eredményeket. Az 1827-28-ban szerkesztett villámdelejes forgonya valójában az első villanymotor. 1855-ben villamos motorkocsi modellt épített. A leghíresebb találmánya a dinamó mellett talán nem árt újra hangsúlyozni, hogy a matematika, fizika és kémia szakmai szókincse jelentős mértékben tőle ered. A 102
