A Közlekedési Múzeum Évkönyve 14. 2003-2004 (2005)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 31 - Dr. Molnár Erzsébet: A magyar közlekedés nagyjai érmeken és plaketteken 99

MADAGASCARUM MAURITIUS BENYOVSKY 1776-1786. 2 A hátlapon egy háromárbocos vitor­lás hajó látható. Az érmet a MÉE, a Magyar Érem­gyűjtők Egyesülete adta ki, és Ligeti Erika készítette. Gróf Festetics György (1755-1819) neve össze­fonódott a Balatonnal, a mezőgazdaság fejleszté­sével, az oktatással, valamint a magyar irodalmi élet támogatásával. A keszthelyi Georgikon és Heli­kon alapítója többek között a balatoni hajózást is fejleszteni kívánta. A Phoenix vitorlás hajó építése fűződik a nevéhez. A Magyar Éremgyűjtők Keszthelyi csoportja igen nemes és követendő példaként egy éremsorozatot készíttetett a város híres szülöttjeiről. Ennek sorába tartozik a Festetics - érem is. Az előla­pon a gróf szembenéző mellképe és a felirat FESTETICS GYÖRGY 1755-1819 látható a hátlapon pedig egy kétemeletes épület és a GEORGIKON felirat. Az érem külső körfelirata: KESZTHELY VÁROS NAGYJAI SOROZAT X. 1977. Az előzővel párhuzamosan körben, apróbb betűkkel: MAGYAR ÉREMGYŰJTŐK EGYESÜLETE / KESZTHELYI CSOPORT. Az érmet Képíró Zoltán készítette. Gróf Széchenyi István (1791-1860) a magyar törté­nelem egyik legnagyobb alakja, és ezen belül a közle­kedéstörténet kiemelkedő személyisége. Külföldi utazásai döbbentették rá a magyarországi viszonyok, így a közlekedési elmaradottságára. Sok rendkívüli erénye mellett az a legfigyelemre méltóbb, hogy nemcsak szavakban, hanem írásaiban és tevőlegesen is elkötelezte magát a változások mellett, és nem utolsó sorban anyagi áldozatokat is hozott. 3 A közlekedés minden területén változásokat sürge­tett: a dunai és a balatoni gőzhajózás, a vasútépítés, a közutak fejlesztése, az első állandó Duna-híd felépíté­se, az Al-Duna szabályozása, csatornák építése. Az első felelős magyar kormányban is a közlekedési ügyek tárcáját kapta. A közlekedés nagyjait, de valószínű, hogy a magyar történelem nagyjait is figyelembe véve, róla készült a 2 Benyovszky Móricot 1776-ban Madagaszkár királyává választották, és bár egy időre elhagyta a szigetet, vissza­tért oda, és ott is halt meg. 3 Széchenyi István személye és tettei már a maga korá­ban is vitákat váltott ki, és később is vagy mellőzték, vagy zászlajukra tűzték a pártok, kormányok. legtöbb érem vagy plakett. 4 Az érmeken a leggyako­ribb a Lánchíd és a Magyar Tudományos Akadémia épületének ábrázolása Széchenyi halálára kiadtak egy egyszerű, előlapon csak az időskori képet ábrázoló érmet. A hátlapon felirat: SZÉCHENYI ISTVÁN 1860 ÁPRILIS 8-ÁN. A leghűségesebb magyar város 1897-ben avatott szob­rot a grófról. Ennek emlékére érmet is verettek. Az előlapon Széchenyi mellképe látható oldalnézetből, körfelirata: GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN. A hátlapon, középen fenyőág és téglalap keret, benne SOPRON VÁR-MEGYE ÉS SOPRON SZ. K. VÁROS, az érmen körben: A SOPRONI SZÉCHENYI SZOBOR LELEPLEZÉSÉRE 1897. MÁJ. 23. Az érmet Lóránfi Antal készítette (la, lb. ábra). la, lb ábra A soproni Széchenyi szobor leleplezésére kiadott érem Sopron és Nagycenk közösen 1941-ben, a gróf születésének 150 évfordulójára veretett érmet. 4 A Széchenyiről készült érmeknek elkészült a katalógu­sa: Egervölgyi Dezső: Gróf Sz.I. a magyar érmészetben MI. Zirc, 1989., 2000. 100

Next

/
Oldalképek
Tartalom