A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Krizsán Sándor: Rákospalota és Újpest lóvasút közlekedésének története 262

ÚJPEST ES RÁKOSPALOTA LÓVASÚTI HÁLÓZATA MBSYER Vfr$ft(6»9cyArti3r)u. — 186S jül 30- Űpest -flü •— 18S8.0W.7. -Új (f) kte^mss pálp (fótit) 0 'VSégtiges p%8 CtotWfe w) 1. ábra Újpest és Rákospalota lóvasúti hálózata folyt összeg erre még elégtelen és az olajgyárral eddig nem kötöttek szerződést. Még nincs összekötő pálya az államvasút vonalával, mert folyik a palotai vasútállomás átépítése, illetve még hiányzik a Duna-partra vezető kikötői iparvágány, a hajókkal történő áruszállítás lebonyolításához. Eddig a társaságnak csak 18 saját lova volt, és még egy 30-35 lóra való istállót kellett építeni. Úgy tervezték, hogy a hétvégi többletforgalomban „üzemelő" lovakat hétköznapokon teherszállító kocsik vontatására használják. A bevétel a részvények és a befolyt kamatok után 136 360 forint 50 krajcár, a kiadás - a megalakulás költségei, a pálya építése, telek vásárlása, 41 db ló és leltáriak beszerzése - összesen 146 670 frt 76 kr-t tett ki. Ezen felül az új istálló építése, lovak beszerzése, 8 db személy- és 12 db teherkocsi vásárlása, valamint a kezelői- és iparvágányok fektetése plusz 70 560 forintba kerül. A még nem jegyzett részvények árából kívánták e kiadásokat fedezni.

40 Még 1869-ben kért hozzájárulást „Schlosberger S. V. és fia a Palotától közel olaj gyárukig vezetenÚjpest - R. palotai lóvonatú vaspálya társaság 1872-ik évi első rendes közgyűléséhez beterjesztett üzleti jelentés. MOL Károlyi levéltár P 389. 3. cs. dő lóvonatú vaspálya előmunkálatára" a minisztertől - az Újpest-rákospalotai lóvasút tervezőitől függetlenül.

41 Az iparvágány csak később, 1872 és 1876 között jött létre, de már az URLVT építtette. Valószínűleg ekkor létesült a Kertköz utcai forgalmi telep, hol a kocsiszín és az istállók is álltak. A Fő úti szakaszt felszámolták. A Dunapartra, a kikötőhöz vezető sínpár fektetését 1872. február l-jén kérelmezték, a hatóság május 13-ára rendelte el közigazgatási bejárását. Építéséhez az engedélyt október 10-én kapták meg. Mivel semmilyen más későbbi forrás nem tesz említést e kikötői vágányok használatáról, egyáltalán a létezéséről, feltételezhetjük hogy - talán anyagi okok miatt - nem is épült meg.

43 A cég végül 10 személy- és 23 teherkocsit szerzett be. Személykocsikból 4 db karzatos (1-4 psz.), 3 db zárt brünni (5-7 psz.), és 3 db nyitott brünni (8-10 psz.) állt az utazóközönség rendelkezésére. 41 MOL Közm. és Közi. Min. K 172/b. Tárgymutató könyv 345. k. (1869) 42 A telep a mai Lóvasút köz - Énekes utca - Kertköz utca által határolt területen állt. Déli vége nem ért ki a Kert közig. 4J MOL Ker. 021/1872. Min. K 229-1894-8-1181. asz. 16 267