A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Krizsán Sándor: Rákospalota és Újpest lóvasút közlekedésének története 262

Újpest-Rákospalotai Lóvonatú Vaspálya Társaság A leendő vállalat alaptőkéjét 140 000 forintban állapították meg és 1400 db, egyenként 100 Irt névértékű részvényt bocsátottak ki. 1871. augusztus 28-án létrejött az Újpest-Rákospalotai Lóvonatú Vaspálya Társaság (URLVT). Elnöknek gróf Károlyi Sándort választották, aki a saját nevén lévő engedélyét az új cégre bízta. Az alakuló közgyűlésen felolvasta az alapszabály-tervezetet, majd a PKVT-vel kötött építési szerződést. Javasolta, hogy a későbbiekben az üzem kezelését, valamint a forgalom lebonyolítását a PKVT lássa el az URLVT számlájára. Utolsó napirendi pontként a közgyűlés megválasztotta a társaság vezetőségét.

32 Augusztus első felében megkezdték és 1872 tavaszára be is fejezték az építést. A vasút a pesti lóvonat újpesti végpontjától a Fő (Árpád) út - István utca - Vasút (Görgey Artúr) utca - Szilágyi utca Rákospalota, Vasút (Pozsony) utca útvonalon létesült. 1872. május 13-ára rendelte el a miniszter a műtanrendőri bejárást, ám már május l-jén megindult a forgalom. Erre az alkalomra Palota lakói ünnepséget is rendeztek: a vasútállomás mellett elhelyezkedő vendéglőben négy idős házaspár aranylakodalmát tartották meg. Ezen eseményről az egykori rákospalotai községháza tanácstermében „aranykeretbe függesztve" emléktábla is tanúskodott.

33 (1. ábra) Hivatalosan 13-án adták át a vasutat. A minisztérium és az illetékes hatóságok képviselői teljes hosszában bejárták a vonalat. Némi eltérést találtak az eredeti tervekhez képest, elsősorban a kitérők elhelyezése módosult. Újpesten valós helyükön a következő kitérők álltak: az első a Fő úton, a mai Mártírok útja torkolatánál, a második a Vasút utcában a Rózsa utcánál, a harmadik pedig a jelenlegi Szilágyi utcában, a 12-es és 14-es villamos utolsó közös megállójánál. A vonal rákospalotai 32 BFLCG 1876/1274. URLVT cégbírósági iratok 33 Galgóczy Károly: Pest-Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája III. Pest megye közönsége, Bp., 1877, 152. p.; Tóth István: Tóth István volt bíró életrajza. Rákospalota, 1904, 65. p. vége a Fő úton volt, közel a községházhoz" ; szintén kitérővel végződött. Ezt viszont csak ideiglenes megoldásnak szánták, ugyanis a vállalat által időközben megvásárolt Reményi-féle telken keresztül (a mai Kertköz utcában) kívánták átvezetni a vasutat a Schlosberger olajgyárig

35

. Rákospalota község képviselői ellenben kérték a községházig való meghosszabbítást. Még hiányoztak a Vasút utcai

36 kerékvetők, és nem jött létre az iparvágány az OÁVT Palota állomásán sem. Az URLVT kocsijai építés alatt álltak, elkészültükig a PKVT biztosított kölcsön járműveket a forgalom fenntartásához. Ezek megállapítása után hivatalosan is átadták az Újpestet és Rákospalotát összekötő lóvonatot.

37 A miniszter írásban 1872. június 7-én hagyta jóvá a vasút működési engedélyét, egyben utasította a vállalatot a hiányzó kerékvetők mielőbbi pótlására. Különösen a palotaiak kérésére hívta fel a társaság figyelmét.

38 Augusztus 6-án kelt beadványában Károlyi Sándor gróf kiemelte, hogy a vállalat legfőbb bevételi forrása a teheráruk fuvarozásából származhat, a személyforgalomból anyagi haszonra a részvényesek még nem számíthatnak. A Reményi telken át az olajgyárig vezető pálya alig 50 ölre (94,8 m) lesz a palotai községháztól, hasonlóan, mint a jelenlegi Fő úti végpont, így a község lakóinak közlekedése nem fog romlani.

39 Felmerült annak lehetősége is, hogy a vasút üzemét teljesen a PKVT bonyolítsa le, ám a részére vonatonként fizetendő összeget az URLVT sokallta. Különjáratok beállítására még előzetes bejelentés esetén sem lett volna lehetőség a hirtelen megemelkedő vasár- és ünnepnapi forgalom miatt. A cég július 8-án keletkezett első üzleti jelentésében olvashatjuk, hogy a teherforgalom még nem indult be. Ennek okai: az alakuló közgyűlésen beA palotai községház a Kossuth utcában, a mai református templom helyén állt. 35 Az olajgyár az Énekes utca mellett, a Horváth Mihály utcában található. 36 Kérdéses, hogy az újpesti, vagy a palotai Vasút utcáról volt-e szó. A jegyzőkönyv szövegéből egyértelműen nem derül ki. 37 MOL Károlyi levéltár P 389. 3. cs. 38 Uo., Ker. Min. K 229-1894-8-1181. asz. 8722/1872. 39 Uo., 13 752/1872. 266