A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Krizsán Sándor: Rákospalota és Újpest lóvasút közlekedésének története 262

kapcsolatos kérdések tisztázására ke-rült sor. A PKVT városi lóvasúti hálózatát újabb nagy forgalmú útvonalakra kívánta kiterjeszteni, mert ettől várta bevételeinek növekedését. Újpest lakói már könnyebben juthattak Pestre, a rossz és rendszertelenül közlekedő társaskocsi-járatok megszűntek. Azonban a lóvasút megindulásakor a „gőzhajó társulat" Újpestre járó helyi hajójáratát is leállította. Ennek igazi oka háborította fel a ház- és telektulajdonosokat, valamint a megyeri szőlőbirtokosokat: a PKVT első vonalát csak Pest és Újpest határáig építette ki, holott engedélyükben a téli kikötő zártöltése

3 szerepelt, mint végpont. így a megyeriek rosszabbul jártak, közlekedés nélkül maradtak. Többen, kik anyagilag is érdekeltek voltak a lóvasút működésében, a társaság ezen hozzáállása miatt visszaléptek. Ezért a helybéliek 1866 novemberében kérelmet adtak be a helytartótanácshoz, minthogy megtudták a PKVT további, Pest területén történő vasútépítési szándékát. Ebben kérték: a cég ne kapjon többi vonalára végleges építési engedélyt, míg nem teljesíti maradéktalanul az engedélyokmányban kikötött feltételt: azaz, hogy újpesti vonalát két év alatt a téli kikötő zártöltéséig meg kell építenie.

4 A helytartótanács felhívta Pest város tanácsát, utasítsa a PKVT-t nyilatkozattételre a kérdéses pályarész meg nem valósításának okairól.

5 A vállalat 1867. április 7-i védekezésében felhozta: az engedélyben foglaltak szerint csak jogot nyert e vonal újpesti részének megépítésére, és ez nem kötelessége. Szakértőkkel megvizsgáltatták az útvonalat, és a talaj minősége, az építés költségeinek összege, a forgalom (így a bevétel) várható csekély nagysága miatt elálltak a megvalósítástól. Ehhez a rövid, alig 1 km hosszúságú szakasz építéséhez külön rendőri és pénzügyi eljárásra lett volna szükség, a vágányfektetés még a kocsi-forgalom gátjává válhatott volna. A cég jogtalanságot nem követett el, sőt jogában állt volna a munkálatokat teljesen felhagyni, vagy az engedélyben foglaltakkal csak 3 A töltés a mai Zsilip utca vonalában feküdt. 4 Magyar Országos Levéltár Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium iratai (röv.: MOL Közm. és Közi. Min.) K 173-1871-9-9077. asz. 88 556/1866. 5

Uo. részben élni. A visszalépett részvényeseknek - ha nem vonták volna vissza aláírásaikat - sem lenne joguk a cégtől követelni a kiépítést, mert a többi részvényes számára ezzel anyagi veszteséget okozhatnának.

6 Az ügyben előrelépés nem történt, ezért a megyeri birtokosok az év végén ismételten hangot adtak legnagyobb felháborodásuknak: újabb beadvánnyal fordultak a nemrég megalakult Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumhoz. Ebben korábbi kérésük mellett előadták, hogy a lóvasút eszméje a megyeri lakosoktól származott, kik ez ügyben buzdították az újpesti ház- és gyártulajdonosokat. Most viszont ők maradtak lóvonatközlekedés nélkül.

7 December 18-án beérkezett beadványukat 1868. április 10-én követte Újpest község folyamodványa a megyei hatóságon keresztül.

8 Ezek hatására az ügy ismét felülvizsgálat alá került. Megállapították, hogy az engedélyokmány alapján a teljes, a téli kikötő zártöltéséig vezető Pest-újpesti vonalat két év alatt, tehát 1867. április 22-ig be kellett volna befejezni.

9 A PKVT az építkezésre most négyhavi haladékot kapott. A társaság ezen határidő meghosszabbítását kérte, ám ezt már elutasították.

10 így jelentős késéssel, de 1868. október 7én mégis átadták az újpesti indóház és a kikötői zártöltés közötti megyeri lóvonatot." A Széna tér - újpesti vonal részét képezte ugyan e pályaszakasz, de forgalmát attól elkülönülten tartották fenn, önálló járatként kezelték. 1878-ban a Pesti Közúti Vaspályatársaság felvásárolta a budai lóvasúti céget, ekkor kapta a „Budapesti" előnevet (BKVT). Az egyesült vállalat nem fordított sok gondot a helyi forgalom fenntartására, erről több ízben is tudósítottak a helybéli lapok. 1884 telén például az üzemet beszüntették, aminek valószínűleg a kellő bevétel hiánya lehetett az oka. Csak a sajtó többszöri figyelmeztetésének 6 MOL Közm. és Közi. Min. K 173-1871-9-9077. asz. (Pest város tanácsának iratai 1729/1867). 7 Uo., 9243/1867. 8 Uo., 4992/1868. 9

Uo. 10 Uo., 7450/1868. 11 Uo., 13 344/1868. 263