A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

IV. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 365 - Tóth Endre: Keskeny nyomtávolságú modellvasút a Közlekedési Múzeumban 371

egyik vágány többször keresztezve a másikat érdekes vonalvezetésű. A jármüvek állandó világítását a felsővezeték teszi lehetővé, az üzemáramot a sínek szolgáltatják. A pályán a járművek kilenc helyen állnak meg az erdei vasúthoz hasonló elektronikus-megoldással. A közlekedés érdekesebbé tétele érdekében három megállási hely a rejtett szakaszokon van. A villamosvonal egyik végénél van a remiz, karbantartó és felsővezetékjavító modellekkel felszerelve (7. ábra). 7. ábra A villamosremíz épülete Itt a közlekedés természetesen csak kézi vezérléssel történhet. Az iparvasút A terepasztal közepénél, az asztal teljes hosszának mintegy felét elfoglalva a középső szinten közlekedik az úgynevezett „iparvasút". Ez a pálya is a magyar dombos vidékbe illeszkedik, az „ipar" jelzőt talán a pályához csatlakozó kőfejtő és a faipari üzem indokolja (8., 9 ábra). A pálya közepetáján van a központi állomás, kitérővel, rakodóvágánnyal és egy kiágazó mellékvonallal (10. ábra). A pályából egy másik leágazás vezet a kőfejtő csonkavágányához. A fővonalon két szerelvény közlekedik, de az erdei vasúttól, illetve a villamostól eltérően, nem követő üzemmódban, hanem egymással szemben. Ezt az üzemet az állomási kitérő és a pálya egyik végén lévő második kitérő teszi lehetővé A pályán közlekedő szerelvények automatikus üzemben a kitérőkben, a fordulót rejtő alagutakban és a kőfejtőhöz vezető csatlakozás közelében mind374 8. ábra Az iparvasúthoz csatlakozó kőfejtő látképe 9. ábra Az iparvasút hídja, háttérben a faipari üzem két irányba haladva megállnak. A megállást, indulást, várakozást itt is a már említett elektronikus áramkörök vezérlik. 10. ábra Az iparvasút központi állomása gyalogos felüljáróval