A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Bálint Sándor: A MATEOSZ (Magyar Teherfuvarozók Országos Központi Szövetkezete) története I. 151

A felügyelő-bizottság tagjaivá választották: dr. Hendel Gyula MÁV főfelügyelőt, Hantay Róbert MÁV felügyelőt, Máray Horváth Endre gyárigaz­gatót, Eckert Ede és Schwartz Jenő fuvarozókat. Az elnök Teleki János maradt. Az elnök márciusban írásos tájékoztatót adott közre, s benne visszatért a közgyűlésen elhangzot­takra. Közölte: „(...) egyik legfontosabb felada­tomnak tekintettem, hogy a teherautó-fuvarozókra ólomsúlyként nehezedő, súlyos anyagi és erkölcsi terhet jelentő büntetéseknek elengedését a legfelső helyen is kérelmezzem, amelyek a teherautó­fuvarozókat a meg nem engedett fuvarozásukból kifolyólag indított eljárások eredményeként (...) sújtották. Örömmel értesítem tagjainkat arról, hogy ezen kérelmem nemcsak a magas kormány­körökben, elsősorban a Kereskedelmi Minisztéri­umban és az Államvasutak vezetőségénél talált kellő megértésre, de a Kormányzó Úr Őfőméltósá­ga is elfogadta az eléje terjesztett indokokat, és ezek alapján kegyesen intézkedni méltóztatott, hogy az 1931. október 1-től 1933 október 15-ig jogosulatlan fuvarozással elkövetett ipari kihágá­sok büntetéseit elengedtessenek. Amidőn ezt a Főméltóságú Úr iránti hódolattel­jes tisztelettel és leghálásabb szívvel hozom a MATEOSZ tagjai tudomására, indíttatva érzem magam, hogy az Államvasutak elnöke, dr. Senn Ottó őméltóságával egyetértésben a MATEOSZ tagjai által 1933. október 1-től december hó 31-ig terjedő időben elkövetett szabálytalanságok miatt az. Államvasutakkal kötött szerződésünk alapján kirótt büntetéseket is elengedjem. " Minthogy a kirótt büntetések száma ezres nagy­ságrendű volt és csaknem valamennyi tagot érin­tette, a tagság szinte ujjongott örömében. Teleki felhívta az érintettek figyelmét, hogy az amnesztia soha nem ismétlődik meg, tehát legyenek fegyel­mezettek, az előírásokat tartsák be. Teleki, mint a KÖGE elnöke, a MATEOSZ-szal közösen beadvánnyal fordult a kereskedelemügyi miniszterhez, és képviseltjei nevében kérte a sze­mély- és árufuvarozók közterheinek mérséklését. Rámutatott arra, hogy az adók emelése rontja a fuvarozók megélhetését, példaként hozta fel, hogy Gépjármű Közlöny 1934 3. l.p. egy 10 tonnás szerelvény Budapest-Sopron között 70 pengő sorompóvámot fizet, nem is szólva az úthasználati díjról. A közterhek miatt a fuvarozók forgalma több, mint 30%-kal csökkent, ezen belül a teherautó-fuvarozóké 60%-kal. Tőketartalékuk kimerült, félő volt, hogy a szakma összeomlik. A miniszter, az államtitkárok jól ismerték az or­szág gazdasági helyzetét, gyors intézkedést nem, de a kérdéskör megvizsgálását megígérték Telekinek. A fuvarpiac bővítése 1934-ben is fontos feladata volt az igazgatóságnak, ezért áprilisban az intéző­bizottságon keresztül kérte a MÁV-ot, hogy a Budapest-Cegléd, Budapest-Szolnok, Budapest­Gyöngyös, Budapest-Komárom, Budapest­Esztergom, Budapest-Dunaföldvár-Paks közötti állomások bizonyos teherforgalmát a MATEOSZ autóival bonyolítsák le, s hozzátette, a kérelem elbírálását a megszokottnál gyorsabb ütemben végezzék el, mert a tagság szociális helyzete ezt kívánja meg. Megemlítette, hogy az első rendsze­res teherautó-járatát április 3-án indította meg a MATEOSZ a Pécs-Kaposvár-Nagykanizsa vona­lon, a MÁV legnagyobb megelégedésére. A példa szolgáljon mintául. A főhatóság nem utasította el a kérelmet, ismerte a dunántúli kísérletet, de először a vasúti igazgató­ságokkal kellett a kérdést vonalanként megvizs­gálni, és csak azután dönteni. A vizsgálat hosszan elhúzódott. Az ügyesebbek, akik jó állapotú teherautókkal fuvaroztak, 1934-ben már érezték, hogy a szakma a felemelkedés útjára lépett, a többség azonban még súlyos gondokkal küszködött. Sokan a szava­tossági biztosítást, de az egyéb pénzügyi kötele­zettségeiket sem teljesítették. Ezért a MATEOSZ körlevélben fordult a tagsághoz a következő fi­gyelmeztetéssel: „Az 1930. évi XVI. t.c, valamint az 57000/31 sz. rendelet értelmében fennálló szavatossági biztosítás nélkül közhasználatú gép­jármű üzemét nem folytathatja. Miután pedig a törvény értelmében szavatossági biztosítás csak addig áll fenn, ameddig az esedé­kes díjakat a tagok fizetik, ennélfogva a szavatos­sági biztosítási díj nem fizetése esetén a biztosító­nak jogában áll a rendőrhatóságtól a rendszámtábla bevonását kérelmezni. (...) Szövetkezetünkkel összeköttetésben álló Fonciere Biztosító Intézet, amely a legnagyobb megértéssel 161

Next

/
Oldalképek
Tartalom