A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 29 - Soltész József: A Magyar Középponti vasút első gőzmozdonyai 49

18. ábra Varsányi János mérnök rajza a Pest-Vác vasútvonal 1846. július 15-i ünnepélyes megnyitásáról Fotó: KM. Archívum A Bury-féle kupolás kazán, a 2A tengelyelrendezésa ferde, a ferde gőzhenger, a külső pótkeret, a Kleinféle szikrafogós kémény, együttesen a Cockerill mozdonyok jellemzőit mutatja. A Schubert táblák hatását mutatja, hogy a hajtott kereket kis átmérővel és 12 küllővel ábrázolta, a külső pótkeretet pedig túl szélesre rajzolta, ahogy a hosszmetszeten látta. Az Egells-féle vezérműből a leeresztett hátrameneti villát láthatjuk az excenterrúddal. Az ábrázolt mozdonynak a „Pest" nevet adta, az előtte levőt csak félig ábrázolta, feltehetőleg a tömörítés miatt. A tudósításokból tudjuk, hogy a nyitó vonatot a „Buda" és a „Pest" vontatta. A hosszirányú torzítás miatt a hosszkazán túl rövid, a forgóváz és a hajtottkerék rossz helyen van és a szerkocsi is hosszabb volt a valóságban. Ennyi művészi szabadságot azonban elnézhetünk az alkotónak, és ne feledjük, Magyarországon még új dolog volt a gőzmozdony 1846-ban, nem volt még gyakorlatuk a művészeknek az ábrázolásban. A másik legismertebb Cockerill mozdonyábrázolás egy a „Pest" mozdonyt ábrázoló tónusos tusrajz. 22 (20. ábra). A rajzot ismeretlen művész készítette, Lányi Ernő korábban említett mozdonytörténeti tanulmányában Alt Rudolfnak tulajdonítja, illetve az eredeti rajzról készült másolatnak. Az eredeti rajznak eddig sem a Nemzeti Galériában, sem máshol nem sikerült nyomára bukkanni. A rajz az 1850-es évek elejének megfelelő Délkeleti Államvasút korszakában mutatja a mozdonyt, mivel már átalakították a vezérművet, a szerkocsinak rácsmagasítása van, de még nincs pályaszáma. A kép a legjobb művészi ábrázolás magyar Cockerill mozdonyról. Ez a rajz is tükrözi a Schubert táblák hatását, a külső keret túl vastag, a vezérmű állítása és a gőzszabályzó bal oldalt van. Hibák is találhatók rajta, a füstszekrény homlokfal nincs besüllyesztve, túl magas a füstszekrényajtó, a szerkocsiban szén van fa helyett. Ezek a hibák azonban eltörpülnek az ábrázolás magas színvonalához képest. Az első magyar Cockerill mozdonyokról néhány távoli fotográfia is fennmaradt. Ezek közül a legnevezetesebb az Osztrák Államvasúttársaság által épített szegedi vasúti híd 1858. november 24-29. között tartott terheléspróbájáról készült fotográfia (21. ábrd)P 22 A „Pest" mozdonyt ábrázoló tusrajz a Közlekedési Múzeum Archívumában a Képtár 6460-IV. leltári számon található meg. A szegedi vasúti híd 1858-as terheléspróbájának panoráma fotográfiája a Közlekedési Múzeum Archívumában a Képtár 8720-V. nyilvántartási számon található. 73