A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)
II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 29 - Soltész József: A Magyar Középponti vasút első gőzmozdonyai 49
A Norris mozdonyoknál is új legendát állít fel Miklós Imre, miszerint a „Nádor" és az „István" mozdonyokon kívül létezett egy „Haza" nevű mozdony is. Feltevését az 1847 szeptember l-jén történt Pest-Szolnok vasútvonal megnyitásáról megjelent újságcikkekre alapozza, ahol egy „Haza" nevű mozdony haladt előfutóként az ünnepi vonat előtt. Itt szerintem ismét téved Miklós Imre, mivel a megnyitásról több újságban is megjelentek cikkek és ezekben leírják az előfutó mozdony igazi nevét, amely a „Monor" volt. (A Norris mozdonyokról szóló fejezetben részletesen ismertetem.) A hibái ellenére Miklós Imre könyvét alapvetőnek mondhatjuk, a mai napig a Magyar Középponti Vasút történetének egyik legfontosabb forrásműve. A két világháború közötti időszakban Magyarországon nem tulajdonítottak nagy jelentőséget az osztrák és német mozdonytörténeti tanulmányoknak. Sőt, mint az előbb említettem a „Derű" legenda új erőre kapott Miklós Imre révén. Létezett azonban két magyar mozdonytörténész akik tudták, hogy a Derű nem lehetett az első magyar mozdonyok modellje, mivel minden alkatrészében különbözött a Cockerill mozdonyoktól. Az egyik kutató Ledács Kiss Dezső volt, a másik Fialovits Béla, mindketten gépészmérnökök. Fialovits Béla a Magyar Középponti Vasút témában nem publikált, viszont Ledács Kiss Dezső a Vasúti és Közlekedési Közlöny 1942-44-es évfolyamaiban folytatólagosan közölte az „Adatok a 100 éves magyar gőzmozdony történetéhez" című tanulmányát, amelyet az első összefoglaló magyar nyelvű mozdonytörténeti műnek nevezhetünk. A szerző a kezdetektől részletesen ismerteti a magyar gőzmozdonyok történetét. A „Derű" legendáról Ledács Kiss Dezső jelenti ki először, hogy feltehetőleg tévedés történt a modell megítélésében. Littrow és Hilscher munkáira és saját kutatásaira alapozva bizonyítja, hogy minden bizonnyal az osztrák Északi Államvasút Cockerill mozdonyaihoz hasonlítottak az első Magyarországon közlekedett belga gőzmozdonyok és nem a, „Derű"-höz. Ezzel új fejezetet nyitott a magyar mozdonytörténeti kutatásokban. A „Debreczen" nevű Meyer gyártású mozdonyt is Ő említi először, adatokat közöl róla, de fényképet, rajzot nem ismertet, mivel feltehetően nem talált. A belga Cockerill gyárról is Ő írja le először, hogy leégett és megsemmisültek a régi mozdonyok gyári rajzai. A Norris mozdonyokról is ír, de csak az átépített mozdonyokat ismerteti. Ledács Kiss Dezső nyomdokain haladt Lányi Ernő, aki 1959-ben írta "A Magyar Középponti Vasút mozdonyai" című tanulmányát, amely a mai napig a legjobb mozdonytörténeti mű ebben a témában. 3 Lányi Ernő végleg leszámol a „Derű" legendával, részletesen elemzi, hogy a BécsGloggnitz-i vasút melyik mozdonyához hasonlít legjobban a modell. A „Debreczen" nevű mozdonnyal is foglalkozik, rajzot, ábrázolást azonban nem közöl róla. A Cockerill mozdonyokról az eddigi legrészletesebb leírást adja. A Norris mozdonyoknál megemlíti, hogy azok eredetileg 2B tengelyelrendezésűek voltak. A Haswell gyártású mozdonyokat is alaposan elemzi a tanulmány, a „Béts"-íö\ kezdve az 1B és C tengelyelrendezésű mozdonyokig bezárólag. A Közlekedési Múzeumban Dr.Czére Béla professzor és Dr. Vaszkó Ákos folytatott kutatásokat az első magyar mozdonyok után. Belgiumból 1973ban azt a választ kapják, hogy a gyár 1860-ban leégett és nem maradt fenn gyári adat, vagy rajz a Magyarországra szállított mozdonyokról. Kutatásaik révén viszont beszerzik a Cockerill cég 18351863 között gyártott mozdonyok gyári listáját és az első magyar mozdonyok szállítására vonatkozó időpontokat. 4 Időközben külföldön is megjelentek újabb tanulmányok, amelyek részben foglalkoztak a Magyar Középponti Vasút mozdonyaival is. Az osztrák Eisenbahn-Modelleisenbahn magazin 1987. évfolyamában folytatásokban jelenik meg Herbert-Dietrich tanulmánya "Az Osztrák Allamvasúttársaság elődei" (Die Vorlaufer der Staatseisenbahngesellschaft (StEG) címmel. A tanulmány részletesen foglalkozik az első magyar mozdonyokkal is. Herbert Dietrich tesz először kísérletet a „Debreczen" nevű mozdony ábrázoláA tanulmány kézirat formájában megtalálható a Közlekedési Múzeum Archívumában, nyomtatásban majdnem 40 évvel később 1997 szeptemberében jelent meg a Belvedere folyóiratban. 4 A kutatás eredményei és levelezései megtalálhatók a Közlekedési Múzeum Adattárában. 52