A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

IV. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 365 - Rövid tartalmi összefoglaló a Közlekedési Múzeum XIII. Évkönyvéhez (magyar, angol, német nyelven) 385

Jutkusz Győző - Miszlay Zsolt: A Közlekedési Múzeum az Interneten. A Közlekedési Múzeum központi épületegyüttesében 2001-ben, majd 2002-ben a Tatai úti archívumban és raktárbázisban kiépült a számítógépes rendszer alaphálózata. Ezzel lehetővé vált a gyűjtemények számítógépes feldolgozása és adatbázis létrehozása. A múzeum honlapján keresztül az érdeklődő naprakész információt kaphat az új kiállítások megnyitásáról, az intézmény tevékenységéről. Az Interneten keresztül azok a műtárgyak is bemutathatok, amelyek helyhiány vagy egyéb más ok miatt nem kerülhettek be a kiállításba. A múzeum 2003-ban hozzákezdett a szerverek és egyéb hálózati eszközök üzembeállításához és az internetes rendszer kialakításához. Ebben az összetetten működő rendszerben lehetőség nyílik a múzeum már eddig is meglévő honlapjának az új elvárások szerinti átdolgozására, a meglévő hibák kiküszöbölésére. Dr. Frisnyák Zsuzsa: A magyarországi vasútállomások áruforgalmi jellemzői a 19. század végén. A 19. század végén és a 20. század elején Magyarország egységesen működő és folyamatosan növekvő vasúthálózattal rendelkezett, ebből adódóan a korszak szállítási struktúráinak legerősebbike a vasút volt. Bár az adott időszakra vonatkozó közúti szállítási teljesítmény adatait nem ismerjük, összességében nagyságrendileg több áru mozgott az utakon mint a tehervagonokban. A szerző a vasútállomásokat alapvetően négy nagyobb csoportba sorolta attól függően, hogy a feladott és az érkező áruk tömegei egymáshoz viszonyítva milyen arányt képviselnek. Az első csoportba tartoznak azok az állomások, amelyeken a feladott és az érkezett áruk tömegei kiegyensúlyozottak voltak. A második csoportot azok az állomások képezték ahol a feladott áruk tömege szélsőségesen több volt mint az érkezőké. A harmadik csoportba sorolta azokat a jelentéktelen állomásokat, amelyek vonzáskörzetébe még kistérségi település vagy ipari üzem sem volt. A negyedik csoportba tartoztak azok az állomások, amelyeknek vonzáskörzetébe nincs számottevő város, de jelentős mezőgazdasági árutermelő vidék. A továbbiakban a vasútállomások áruforgalmi jellemzőit Magyarország négy eltérő sajátosságú nagytája; az Alföld, a Felvidék; a Dunántúl; és Erdély vonatkozásában ismerhetjük meg. A szerző tanulmányában azt mutatta be, hogy a vasútállomások 19. század végi forgalmi adataiból kiindulva - különösen a feladott és az érkező árufélék tömegéből, fajtáiból stb. - milyen következtetéseket lehet levonni az ország egyes kistérségeinek gazdasági fejlettségére, árutermelő képességére. Dr. Domanovszky Sándor: Az M3 autópálya oszlári Tisza- és az M9-es autóút szekszárdi Duna-híd építése. A szerző tanulmányában az összesen 404 m. hosszú M3-as autópálya oszlári Tisza híd és a 920 m. hosszú M9-es autóút szekszárdi Duna-híd megvalósításáról ad tájékoztatást. Ismerteti a hidak szerkezeti kialakítását, az építés-szerelés technológiai folyamatait, továbbá a kivitelezésben résztvevő intézményeket, vállalkozásokat. 393