A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

IV. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 365 - Rövid tartalmi összefoglaló a Közlekedési Múzeum XIII. Évkönyvéhez (magyar, angol, német nyelven) 385

kiállításegyüttes. A kiállítás szervezői felfigyeltek a motorkerékpározás egyre növekvő népszerűségére és felkérték a Közlekedési Múzeumot, hogy a 2002 évi „Szabadidő" kiállításegyüttes részeként építsenek fel egy önálló motorkerékpár kiállítást. A rendezők fontosnak tartották, hogy a legmodernebb típusok mellett helyet kapjanak muzeális értékű motorkerékpárok is. Ugyanakkor lehetőség nyílt arra, hogy valamennyi hazai márkaképviselet, gyártó és forgalmazó bemutassa termékeit, szolgáltatásait a nagyközönségnek. A szerző tanulmányában ismerteti, hogy a Közlekedési Múzeum motorkerékpár gyűjteményét a kezdetektől fogva milyen szempontok szerint alakította, fejlesztette ki. A kiállításon bemutatott járművek közül kiemelkednek az első világháború előtt gyártott motorkerékpárok, például az 1907-ben készült Puch és a hazai gyártásúak közül a Méray Jap 1000-es típusa A 2002 évi kiállításon 50 darab hazai és külföldi gyártmányú motorkerékpár került bemutatásra. A szerző a gyártási idő sorrendjében ismerteti a járművek szerkezeti felépítését. Az egyes típusok műszaki adatait külön táblázat foglalja össze. Krizsán Sándor. Rákospalota és Újpest lóvasút közlekedésének története. Rákospalota és Újpest az 1840-es években még mezőgazdasági jellegű falunak számított, de Pesthez való közelségének köszönhetően fokozatos fejlődésnek indult. A helységekben a lakosság létszáma folyamatosan növekedett, a letelepedett iparosok, kereskedők és munkások részben helyben dolgoztak, de jelentős részük Pesten talált munkalehetőséget. Ezért is vált szükségessé a rendszeres és olcsó helyközi közlekedési kapcsolat Pest, Rákospalota és Újpest között. A szerző tanulmányában a helységek közötti lóvasúti közlekedés megépítésének történetét ismerteti meg az olvasóval. Dr. Eperjesi László: Magyarország közlekedési problémái és a párizsi békeszerződés (1945-1946). A szerző tanulmányában levéltári kutatásai alapján tárgyalja azokat a hazánk közlekedését, ezen belül a vasúti közlekedés néhány területét súlyosan érintő döntéseket, rendelkezéseket, amelyek a második világháborút lezáró, 1946. július 29.-én kezdődő Párizsi béketárgyalásokon születtek. Az 1945. január 20.-án megkötött moszkvai fegyverszüneti szerződés és a párizsi békeszerződés visszaállította Magyarország trianoni határait, az első és a második bécsi döntéseket semmisnek nyilvánította. A magyar kormány közlekedéspolitikai elképzeléseit és kívánságait, amelyeket a békeszerződésben elérni kívánt, jegyzékben foglalta össze, amely 1945. július és augusztus hónapokban készült a Magyar Közlekedésügyi Minisztériumban. A jegyzék tárgyalta Magyarország közlekedésének összes alágazatát és a hírközlést (posta, rádió). A békekonferencia a magyar kormánynak a békeszerződéssel kapcsolatos valamennyi közlekedéspolitikai kívánságát elutasította. Az egyik legnagyobb súlyú közlekedéspolitikai kívánság az volt, hogy az 1938. évi határok visszaállítása következtében az újból átcsatolandó területeken a közlekedési infrastuktúrába fektetett hasznos beruházásait Magyarország visszakapja. A párizsi békeszerződés nem ismerte el háborús kártérítési igényként Magyarországnak ezt a kívánságát és nem rendelkezett a környező államokban lévő magyar javak, így a vasúti járművek tekintetében sem. A szerző tanulmánya további részében a magyar szakirodalomban még nem, vagy hiányosan közzétett történeti, statisztikai adatokat és iratokat ismertet a vasúti közlekedés 1945 és 1946. évi történetéhez. A történeti szakirodalomban először kerül most publikálásra a MÁV - meg nem valósult - Marchall segélyével kapcsolatos iratok egy része, illetve a vasúttal összefüggő szovjet-magyar viszony néhány dokumentuma. A tanulmányt 7 darab táblázat és 7 darab melléklet egészíti ki. Dr. Czene Valéria: A közlekedés környezetvédelmi szakirodalmának forrásgyűjteménye (válogatott bibliográfia 1980-1991). A szerző a közlekedéstudományi szakterület egy napjainkban jelentős részének a közlekedés környezetvédelmi kutatásainak 1980-1991 között megjelent és a Közlekedési Múzeum könyvtárában megtalálható hazai és külföldi szakirodalmi forrásgyűjteményét állította össze. Az anyagot a következők szerint rendezte: könyvek, folyóirat cikkek. Lovász György: A MÁVAUT-AKÖV-VOLÁN utóbuszok üzembeállítása az 1959-1984. években és ezek dokumentumai a Közlekedési Múzeumban. Az 1959-1984. évek között átvett és forgalomba állított valamennyi MÁVAUT-AKÖV-VOLÁN járművek adatait tartalmazó 114 darab nyilvántartó könyv még 391