A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

IV. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 365 - Rövid tartalmi összefoglaló a Közlekedési Múzeum XIII. Évkönyvéhez (magyar, angol, német nyelven) 385

Ugyancsak az érdeklődés fenntartását és a látogatói létszám növelését szolgálják azok a rendezvények is (konferenciák, tudományos ülések, fogadások stb.) amelyeket a közlekedési profilú cégek, intézmények, szakmai szervezetek részére rendez a múzeum. A közönségkapcsolatok erősítése, a fejlesztések és a felújítások végrehajtása, a kiállítások tartalmi és esztétikai színvonalának növelése továbbra is biztosította a Közlekedési Múzeum hazai és nemzetközi elismertségét. A 2001. év kiemelkedő eredménye, hogy a múzeum két épület szárnya közötti földszinti átjáró összekötő funkciója mellett egy reprezentatív kiállító teret is magába foglal. A kiállító térben, amely a „Hírességek Csarnoka" nevet viseli a magyar közlekedéstörténet kiemelkedő alkotásai kerültek elhelyezésre. Itt kapott helyet Zsélyi Aladár első magyar tervezésű motoros repülőgépe Schwartz Dávid alumínium építésű kormányozható léghajójának M=l:10 lépték modellje, a Szojuz 35 eredeti űrkabinja, és a Szent Jupát vitorlás hajó. A főigazgató az évenkénti részletes összefoglalókban tételesen számol be az adott évben végzett kiállításrendezési tevékenységről a tudományos munka eredményeiről, a gyűjtemény gyarapodásáról, a számítógépes nyilvántartás kiszélesítéséről, az intézmény gazdálkodásáról. A tárgyi időszakban a következő jelentősebb tárgyakkal bővült a múzeum gyűjteménye: NOHAB mozdonyon, gőz- és dízelmozdony alkatrészek és táblák, egy 1926-os gyártású T Ford személyautó, egy VW bogár személyautó, egy Wartburg személyautó, több motorkerékpár, a TU 154 repülőgép szimulátora, motoros ultrakönnyű repülőgép és motoros sárkányrepülőgép. Tájékoztatást ad a pályázati úton nyert összegek felhasználásáról. A múzeum Internet elérhetősége révén erősödött a sajtóval és a társintézményekkel való kapcsolat. A műszaki feladatokról adott tájékoztatókban beszámol a tárgyi években elvégzett kiállításépítési, restaurálási, üzembentartási és beruházási munkákról Az évenkénti részletes összefoglalók befejezéseként, a gazdasági feladatok végrehajtásáról számol be, táblázatokban és diagrammokon mutatja be a múzeum gazdálkodásának számszerű adatait. II. rész A Közlekedési Múzeum gyűjteményének története Dr. Molnár Erzsébet: A Közlekedési Múzeum üveglemezeinek katalógusa III. A múzeum fotónegatív gyűjteménye meghaladja a 100.000 darabot, amelyből az üveglemezek csak egy kis arányt képviselnek, kultúrtörténeti értékük viszont jelentős. A múzeum fotónegatív gyűjteményét az 1950-es évek végén kezdte kialakítani. Az 1966-os évek elejéig zömmel üveglemezeket leltároztak be, elvétve akadt egy-egy celluloid film. Az üveglemezezek többsége az 1930-as években készült, sok esetben hiányos, pontatlan a témameghatározásuk, bizonytalan, hogy honnan ered és ki készítette. A XI. Évkönyvünkben az utak, hidak, közúti jármüvek és városi közlekedés témakörét felölelő üveglemezek katalógusát adtuk közre. Jelen XIII. Évkönyvünk a repülés, ezen belül a léggömb, léghajó mérnökök és pilóták, helikopterek, események és repülési témájú üveglemezek katalógusát foglalja össze. A katalógusban első helyen a negatív száma és a kép témája szerepel, majd rövid ismertető következik. A kép készítésének időpontja sok esetben csak körülbelül vagy egyáltalán nem ismert. Ezután az üveglemez múzeumba kerülésének módja végül méretei és formátuma olvasható. Soltész József: A Magyar Középponti vasút első gőzmozdonyai. A szerző tanulmánya bevezetőjében utal arra, hogy a Magyar Középponti Vasút építésének történetét, politikai, gazdasági, társadalmi hátterét, a vasút Pest-Vác közötti szakaszának 1846. július 15.-i megnyitása óta eltelt 150 év alatt hosszabb, rövidebb ismertetőkben többen is megírták. Nagyon kevesen foglalkoztak viszont az első magyar gőzvontatású vasúttal és a gőzmozdonyokkal. Ennek feltehető okai részben a rendkívül kevés fennmaradt forrásanyag, a téma kutatási nehézségei, továbbá az, hogy a kutatónak jól kell ismerni az 1840-es években gyártott európai és északamerikai mozdonyok történetét, adatait, mivel az első mozdonyok külföldről érkeztek Magyarországra. Hasonló gondokkal küzdöttek a nagy európai vasutas nemzetek is (angolok, németek, franciák) amikor az első gőzmozdonyaik után kutattak. 386