A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

IV. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 365 - Hídvégi János: A Magomobil kisteherautó helyreállítása 367

A karosszéria szétszerelése után derült ki, hogy a fa vázszerkezet már teljesen használhatatlan, az alázkerethez közeli részeken a korhadás a felső részeken pedig a szuvasodás tette tönkre a favázat. A fa vázkeretet az eredeti mintájára készítette el a jármű helyreállítását végző vállalkozó. Az új favázra kerültek fel a még használható karosszériaelemek ill. az eredetiek alapján készült új elemek. A karosszéria külső része sötétszürke színű, valószínűleg alapozó festékkel volt lefestve. A szétszerelés után a „takart" helyeken (a típustábla alatt) előtűnt a karosszéria eredeti színe, amely tovább erősítette, hogy a gépkocsi eredetileg taxiként üzemelt. A restaurálás során ezt a színt választottuk a jármű színének is. Az erőátviteli egységek meglepően jó állapotban maradtak meg. Szétszerelésük és megtisztításuk után alkatrészcsere és javítás nélkül ismét összeszerelhetők voltak az egyes részegységek. A motor hengerei alapméretűek voltak, a hengereket még nem fúrták fel. A hengerfej hiánya sokáig úgy látszott, hogy megakadályozza a motor üzemképessé tételét, ám végül a helyreállítást végző Jakus Péter vállalkozott a hengerfej minta alapján való elkészítésére. A gyűjteményünkben van egy metszeteit Magomobil alváz, amelyben a hengerfeje több irányból metszett, így a belső kialakítása is jól látható. A különféle vastagságú lemezekből forgácsolással és hegesztéssel kialakított hengerfejet alig lehetett megkülönböztetni az eredeti acélöntvény hengerfejtől (3. ábra) 3. ábra A félkész hengerfej, a blokk oldalán az „ESSE" karburátorral A motor külön érdekessége volt hogy karburátorát még az 1920-as években lecserélték és a Schimanek Emil műegyetemi tanár által szabadalmaztatott egyik karburátort szereltek rá. Az „ESSE" karburátorok működési elvükben eltértek az addig általánosan használt karburátoroktól. E szerkezetnél a szívócsőben lévő nyomásváltozás automatikusan változtatta a motorba beáramló levegő és a főfúvóka áramlási keresztmetszetét. 1926-ban öt ilyen porlasztót kapott kipróbálásra az Autótaxi Budapesti Autóközlekedési Rt.. A kedvező fogyasztási adatok után további 150 taxit szereltek fel ilyen karburátorral. Az összehasonlító mérések mintegy 20-25 %-os fogyasztáscsökkenést mutattak. A korabeli feljegyzések szerint a karburátor érzékeny volt a beállításra, felszerelésekor a gépkocsivezetőket figyelmeztették a szétszerelés veszélyeire, mert a beszabályozását csak gyakorlott szakember tudta elvégezni. Az általánosan jó műszaki állapot ellenére nem kis izgalmat okozott, hogy vajon a házi készítésű hengerfej, valamint a bonyolult szerkezetű karburátor mellett lehetséges e az eredeti célkitűzés, az üzemképesség megvalósítása? A részegységek gondos összeszerelése és helyére kerülése után a kisteherautó egy esztétikailag szép, műszakilag jó állapotúnak mondható jármű képét mutatta. A jármű helyreállítását folyamatosan figyelemmel kísértük. A munkálatok alatt a részletkérdések megbeszélésére több alaklommal kerestük fel a járművet helyreállító vállalkozót. A végleges átvételekor, a múzeum munkatársain kívül jelen voltak a Millenáris Kht. képviselői is. A restaurátor és a gépkocsi is jól vizsgázott. Az esztétikai igények kielégítésén túl a jármű műszaki állapota is jó volt ugyanis a motor kitűnően, az első kurblizásra működött, meglepően csendesen és egyenletesen járt. Bár a leendő kiállítási helyére, a helyreállító szándékától eltérően nem „lábon" tette meg a több mint 50 km-es távolságot, az új kiállítási területre azonban méltóságteljesen saját kerekein gördült be. Sajnálatosan azóta az „Álmok álmodói világraszóló magyarok" c. kiállítás bezárt és a Magomobil kisteherautó visszakerült a Közlekedési Múzeum raktárába. Saját kiállításunkban, hamarosan ismételten bemutatjuk érdeklődő közönségünknek az érdekes szerkezetű járművet. 369