A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Barkóczi Jolán: Közlekedési Évkönyvek (kiadványtípus és közlekedéstörténeti forrás) 340

kesztésben már az első három évben is közreműködött. Az I. világháború előtti korszaknak e legfontosabb, legtöbb adatot adó évkönyve nem a hosszú címe, hanem a szerkesztő neve szerint ismert. Wodiáner 1907-től 1910-ig zsebkönyveket is kiadott (Vontatási zsebkönyv, Vonatkísérők zsebkönyve). Ezek az évkönyvek névtárt nem tartalmaztak. A Vasúti szaknaptár, 1888-től az I. világháborúig jelent meg, Ocskay Gusztáv MÁV főellenőr szerkesztésében. A naptár-részén kívül közölte a MÁV személydíjszabását, a hivatalnokok, altisztek és szolgák illetménytáblázatait és nyugdíjtáblázatait. Terjedelmének nagyrészét a sematizmus tette ki. Tartalmazza a MÁV, a kezelésében álló helyiérdekű vasutak és egyéb vasutak (pl.: Arad-Csanádi, Déli, Kassa-Oderbergi, Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút) alkalmazottainak nevét üzletvezetőségek és állomásokig lebontva. Nem tartalmazza a közúti vasutak személyzetét. A sematizmus kezelését megnehezíti a betűrendes névtár és az állomásjegyzék hiánya. A névtár fontosságát mutatja, hogy a címlapon évente olvasható a névtárba felvett vasutasok számát: 1898-ban 35000, 1901-ben 45000. Hasonló kiadvány volt a Magyarországon is használatos, 1875-től a monarchia bukásáig folyamatosan megjelenő Eisenbahn Schematismus für Österreich-Ungarn c. évkönyv. E névtár a monarchia valamennyi vasúttársasága, közúti vasútja és hajózási vállalata tisztviselőjének nevét, vagyis hivatalnokait regisztrálta. A Közlekedési naptár, Toldy Ferenc (1855-1893) MÁV segédtitkár, a Vasúti rendeletek tára szerkesztője, a Vasúti szállítási szolgálat kézikönyve c. több kiadást megérő szakkönyv szerzője szerkesztésében egyetlen egyszer, a szerkesztő halála előtti évben, 1892-ben jelent meg. Tulajdonképpen sematizmus, és címe megtévesztő, mert a naptár részén kívül a MÁV és a kezelésében levő helyiérdekű vasutak kinevezett alkalmazottainak címtárát adja. Vasúti zsebnaptár. A Kassa-Oderbergi Vasút volt az egyetlen vasúttársaság, amelyik önállóan adott ki naptárt. 1900-től a Monarchia összeomlásáig Szigeti János szerkesztésében jelent meg a Vasúti zsebnaptár, amely a KSOD üzleti eredményeit, illetmény- és lakbértáblázatát, az 1917-es naptárban a vasúttársaság vezetőinek életrajzát tartalmazza, a személyzeti rész pedig az alkalmazottak névsorát ül. a betűrendes mutatót adja. Vasutasok almanachja. Az I. világháború előtti vasutas egyesület, a Magyar Szent Korona Országai Vasutas Szövetsége adta ki ezt a naptárt, amely a MÁV és a Déli Vasút jóléti intézményeit, a Vasutas Szövetség árvaházát, a Szövetség által létesített fogyasztási szövetkezeteket ismertette, valamint közel 200 oldalon a MÁV forgalmi utasításának kivonatát közölve a személy- és árupénztári munkát végző vasutas munkáját segítette. Vasutasok zsebkönyve. A két világháború közötti legnagyobb létszámú és legbefolyásosabb vasutas szervezet, a Keresztény-szociális Vasutasok Országos Gazdasági Egyesülete (VOGE) kiadásában 1927-től 1944-ig jelent meg (1927-ben Vasutasok zsebnaptára) címen. Névtárt vagy sematizmust nem, de a vasutasok juttatásainak a legrészletesebb felsorolását ez az évkönyvsorozat tartalmazta. Vasutas zsebnaptár. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt a 19. század utolsó évtizedétől jelentős befolyást ért el a vasúti műhelymunkások között. 1906 áprilisától két és fél éven át Vasúti Munkások Országos Szövetsége néven működött vasutas szakszervezet. Bár az 1921 novemberében megkötött Bethlen-Peyer paktum értelmében a szociáldemokrata párt lemondott arról, hogy a közalkalmazottak, a postások és vasutasok között szervező tevékenységet folytasson, 1925-ben és 1926-ban megjelent a Népszava kiadásában a Vasutas zsebnaptár. Ez a naptár kevés praktikus információt közölt. A hazai vasutasmozgalmak történetének és célkitűzéseinek ismertetésén kívül az osztrák és angol vasutas szakszervezeti mozgalomról szóló cikkek azt példázzák, hogy milyen kedvező befolyást gyakorolhat a szakszervezet olyan országokban, ahol szabadon működhet. E cikkek a legjobb szociáldemokrata hagyomány hangnemében íródtak: higgadtan érvelők, sok tényt közölnek, olvasmányosak és mentesek a demagógiától. 343