A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)
III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Krizsán Sándor: Rákospalota és Újpest lóvasút közlekedésének története 262
1869 december l-jén tartották meg a tárgyalást, az ott megjelenő Károlyi István gróffal közölték: mivel Vogel Péternek és társainak érvényes és kizárólagos engedélye van az építésre, és hogy a vasút a kijelölt határidőre el is készüljön, az ő kérelmének most nem tehetnek eleget. De ha a vállalkozók valamilyen okból nem tudják a megszabott határideig a vasutat kivitelezni, akkor pályaépítési szándékának helyt fognak adni. 20 A konzorcium tagjai 1870. május 21-én a minisztériumba érkező újabb beadványukban kérték a július 4-én lejáró engedélyük meghosszabbítását egy évvel. Indoklásul a rossz pénzügyi viszonyokra, az építőanyagok, különösen a vassínek nehézkes beszerzésére és az építésről a PKVT-vel való tárgyalások befejezetlenségére hivatkoztak. Ezenfelül egyre több magánépítkezés folyt Újpest és Rákospalota területén, ezért a tervekben több módosítást kellett végrehajtani, a mérnöki munkákkal pedig még nem készültek el. 21 A miniszter fél év haladékot adott még a vállalkozóknak. 22 Mivel ők már előre látták, hogy képtelenek eleget tenni a feltételeknek, engedélyüket július 9-én a lóvasúti ügyekben már jártas gróf Károlyi Sándornak 221 Károlyi István fiának adták el. 24 Ő nyomban felterjesztette a minisztériumhoz a leendő ló vonat általa készíttetett terveit és a pálya leírását. E dokumentumok 1870. szeptember 4-i keltezésűek; később némi változtatással ezek alapján valósult meg a vasútvonal. A pálya hosszát 2520 ölben (4779,1 m) határozták meg, 600 ölenként (1137,8 m) kitérők beépítésével. Ezzel a negyedórás kocsikövetést kívánták biztosítani. A pontos közlekedés biztonságosabb ellátására még két kitérőt terveztek. 25 20 Uo., 16 045/1869. 21 Uo., 7529/1870. 22 Uo. 23 Gróf Károlyi Sándor, 1863-ban vállalkozó társaival engedélyt kért az első pesti lóvasút megépítésére. A PKVT egyik alapítója volt. 24 BFL CG 1876/1274. URLVT cégbírósági iratok. (7399/1869.) Az itt található engedélyokmány utolsó lapján szerepel az átadásra vonatkozó nyilatkozat. 25 MOL Ker. Min. K 229-1894-8-1181. asz. 13 123/1870. Október 27-én zajlott le a közigazgatási bejárás , majd engedélyezték az építkezést. 27 Azonban a kivitelezésre szánt idő csak 1871. január 4-ig volt biztosítva, ezért Károlyi Sándor gróf kérelmezte annak meghosszabbítását. A pálya teljes befejezéséhez újabb haladékot kapott. 28 Ő az engedélyt először felajánlotta megvételre a pesti lóvasúti vállalatnak, amelynek ekkor elnöki tisztségét is ellátta (1874-ig). Azonban a cég igazgatósága most a gróf ajánlatát anyagi okok miatt nem fogadta el, de további segítséget ígért a pálya megépítéséhez, valamint kifejezte hajlandóságát az üzem későbbi átvételére. 29 Károlyi gróf ezután részvénytársaság alapítását készítette elő 30 , majd megkötötte az építési szerződést a PKVT-vel. A kissé módosított tervek alapján a pálya hosszára 2430 ölt (4608,5 m) számoltak, továbbá négy, egyenként 40 öles (75,9 m) kitérő beépítését tervezték. A PKVT biztosította az alapanyag szállítását is, kivéve a feltöltésekhez szükséges földanyagot és kavicsot. Ezeket ugyanis a gróf ingyen adta. Felépítményként az újpesti Fő út 200 öl (379,3 m) hosszú szakaszán tömb síneket, a vonal többi részén Vignoles vágányokat kívántak tölgyfa aljakon alkalmazni. Előbbi körül kockakő, míg a Vignoles sínek körül és között makadámburkolat készítésében egyeztek meg. A PKVT bécsi ölenként 36 forintért vállalta a kivitelezést, a szerződés aláírásakor 10 000 frt-ot fizettek ki. A grófnak minden további 400 öl elkészülte 13 000 forintjába került. A cég garanciát vállalt a vasanyagok és a felszíni építmények szilárdságáért, illetve a vasút 1872. május 15-éig való elkészítéséért. 31 26 Uo., 14 464/1870. 27 Uo., 16 268/1870. 28 Uo., 19 239/1870. 29 MOL Károlyi levéltár P 389. 3. cs. 30 MOL uo. és Ker. Min. K 229-1894-8-1181. asz. 7565, 10 742/1871. 31 MOL Károlyi levéltár P 389. 3. cs. 265
