A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 149 - Szabó Attila: Endresz György (1893-1932) 217

Rothermere lord 1932 februárjában juttatta el táviratban meghívását Endresz számára. Endresz beszámolója szerint a lord három hétig látta vendégül, s a részére biztosított Rolls Royce gépkocsi 9. ábra Ünneplés a Millenniumi Emlékműnél, 1931. július 20-án segítségével egész Angliát megismerhette látogatása során. Távolabbi terveiről később itthon a következőket közölte: „.Legjobban szeretném a repülés terén szolgálni tovább a revíziót különösen külföldi repülésekkel amely a leghatásosabb propaganda Igen szép tervünk van Wilson kapitánnyal, amelyet okvetlen végre akarunk hajtani és az előkészületek Angliában már folyamatban vannak. " A sejtések szerint ez a terv a föld körülrepülése volt. A beszámoló egyik félmondata azonban („amint egészségem megengedi... ") Endresz akkori betegségére, rossz egészségi állapotára is enged következtetni. Lehet, hogy tartós betegségről van szó, amely nem gyógyult meg teljesen a római útig sem és esetleg károsan befolyásolta a leszállás közben Endresz ténykedését? A visszaemlékezések szerint a mátyásföldi felszálláskor Endresz feltűnően levert és rosszkedvű volt... A Cincinattiban élő apa, Endresz János és felesége (akkor 75 éves), valamint velük élő egyik öccse várta Endresz újabb látogatását. Édesanyja (Erzsébet) súlyos beteg volt, egy másik újság (New York-i Daily News, 1931 jul. 17) híradása alapján rákos. Az újságírók szerint Endresz az óceánrepülésért kapott, reá eső 5000 dollárból édesanyja radioaktív kezelését (rádium-kúra) finanszírozta volna. A szeptemberig kijavított repülőgépet előbb kiállították a nagyközönség számára (a Közlekedési Múzeumban), majd HA-AAF lajstromjellel a Magyar Aero Szövetség vette használatba. Pilótája egyébként továbbra is Endresz György maradt, s ritka utasai között például Lampich Árpádot találhatjuk. A Királyi Olasz Aeroklub 1932. május 22-re, Rómába konferenciára hívta meg az addigi óceánrepülőket. A konferencia tárgya az óceán feletti légi forgalom kérdéseinek megvitatása volt. Meghívót kapott Endresz és Magyar is. A Légügyi Hivatal Endresz rendelkezésére bocsátotta a „Justice for Hungary"-t és így ő lett volna a kongresszus egyedüli résztvevője, aki azon a gépen érkezik, amellyel az óceánt átrepülte. Endresz György tehát a „Justice for Hungary"-vel szállt fel Mátyásföldről, hogy eleget tegyen az olasz meghívásnak. Navigátorként Bittai Gyula (1901-1932) légügyi felügyelő kísérte az óceánrepülő pilótát. Érdekes kérdés, vajon miért nem Magyar Sándorral repültek Rómába? Az óceánrepülést követően megromlott a viszony Endresz és Magyar között. Ennek oka az 1931 október 8-án, az Országos Tiszti Kaszinóban felvett jegyzőkönyv szerint Magyar két, Endresz által sérelmesnek ítélt kijelentése volt, melyről Endresz sógora, Lengyel Béla útján szerzett tudomást. Magyar Sándor szóbeli kijelentése szerint Endresz (és persze Magyar is) azért nem kapott magasabb elismerést, mint a III. osztályú érdemkereszt, mert Endresz korábban kommunista volt. A másik pedig, hogy szeptember 30-án Érden Endresz azzal „zsarolta" Gömbös minisztert, hogy amennyiben nem foglalkoztatja a magyar hadsereg, elfogadja az amerikaiak meghívását és Amerikában áll a légierők kötelékébe. Endresz május 21-én 9 óra után startolt a mátyásföldi repülőtérről (10. ábra). A gép délután 3 órakor érkezett a római Littorio repülőtér fölé, ahol leszállás közben végzetes baleset érte, utasaival együtt a földnek csapódva kigyulladt és a lángok martaléka lett. Mindmáig tisztázatlan körülmények között pördült át földközelben a repülőgép.A mentésre sietők már csak az összeégett géproncsokat és a pilóták holttestét találták a szerencsétlenség színhelyén. 226