A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 29 - Cselényi Jenő: A vasúti rajztár rendezett, leltározott gyűjteményének jelentősége és gyarapodása 125

Cselényi Jenő A Vasúti Rajztár rendezett, leltározott gyűjteményének jelentősége és gyarapodása A Vasúti Rajztár jelentősége A Közlekedési Múzeum eddig megjelent évkönyveiben bár rendszeresen, de mégis szerényen olvashattunk az Archívum műszaki rajztáráról, ami történetinek tekinthető és mennyiségileg is előkelő helyet foglal el a gyűjteményi csoportok között. A vasúti rajztárról, pl. bővebb áttekintést utoljára a Közlekedési Múzeum IX. Évkönyv 8396. oldala tartalmaz néhai Mészáros Mátyás: A vasúti rajztár gyűjteményei címmel. Ezért úgy gondoltam, hogy röviden visszatekintek a múltba és olyan tanulságokkal szolgálok, amelyek reményeim szerint a jövő szempontjából is hasznosak lehetnek. Köztudott, hogy a műszaki rajztáron belül nagy jelentőséggel bír és szintén történetinek tekinthető a vasúti rajzgyűjtemény, amely több tízezer műszaki rajzból áll, egyes becslések szerint a 100 ezer darabot is meghaladja. A rajzok nyilvántartásba vétele folyamatos, ennek ellenére jelentős részük jelenleg is feldolgozásra vár. Gondos elődeink begyűjtés után a rajzokat a rajztár különböző részein helyezték el és jelenleg is ott tárolnak. Sajnos az is köztudott, hogy az 1990-es éveket megelőzően az Archívumban őrzött vasúti jellegű műszaki rajzok iránti érdeklődés jóval szerényebb volt, mint az egyéb gyűjteményi csoportok iránti. E sajnálatos érdektelenség lehetett alapvető oka annak, hogy az Archívumban az elvárhatónál kisebb mértékben gyarapodott a rendezett, leltározott, kellő gondossággal és jól kutatható módon tárolt rajzok mennyisége. Az 1990-es években örvendetesen megváltozott a helyzet, ami a vasúti rajzgyűjtemény iránti fokozódó érdeklődéssel és a rajztári tevékenység megváltozott körülményekhez való igazodásával járt együtt. A változásnak az Archívum szemszögéből nézve, voltak belső és külső okai. Belső okok (általánosan valamennyi rajzgyűjteményi tevékenységre elmondható). * Az 1990-es években a műszaki rajztári tevékenység szervezettebbé válására és korszerűsödésére rendkívül kedvezően hatott, hogy a beállított szakemberek (technikusok, mérnökök, történészek) - külsők és belsők - egyaránt képesek voltak az együtt gondolkodásra és cselekvésre függetlenül attól, hogy melyik területet képviselték. Ma már elmondható, hogy elveiben hasonló módon történik a különböző közlekedési alágazatokat reprezentáló rajzok rendezése, nyilvántartásba vétele és raktározása. * Az előzőeknek köszönhetően alakult ki a rajzgyűjtemények nyilvántartásba vételének a levéltári szabályokhoz is igazodó jelenlegi rendszere, ami magában foglalja az Archívumon belüli kutatást, gyűjtést, rendezést, nyilvántartásba vételt, feliratozást, csomagolást, tárolást, kutató karton készítést. Ez a nyilvántartási rendszer már alkalmas a számítógépes feldolgozásra. A kutatók számára pedig a korábbiakhoz képest gyorsabb és eredményesebb célba érésre. E cikk keretében sajnos a rendszer részletes kifejtésére nincs lehetőség, de az 1. számú mellékletben bemutatom az M18 sor. vasúti vontatójármű nyilvántartásba vételének teljes dokumentációját, ami jól szemlélteti a rendszer szellemiségét és használhatóságát. Kötelességem néhai Mészáros Mátyás nevét ismételten megemlíteni, aki a jelenlegi nyilvántartási rendszer kialakítását és a rajzok szakszerű tárolását megalapozta. Külső okok. * A vasúti rajzgyűjtemény kezelésére - bármenynyire is hihetetlen - jótékonyan hatott az a szomorú valóság, hogy a 60-as és 70-es években az ország különböző és nagyszámú helyein kiállított szoborszerű vasúti járművek szétrozsdásodtak. Ahol a helyi kezdeményezések megvoltak, ott a pusztulóban levő járműveket felújították. Az 1980-as 125