A Közlekedési Múzeum Évkönyve 13. 2001-2002 (2003)

II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 29 - Balogh Gábor: A Közlekedési Múzeum térképtára 113

móponttal, elsőrendű és másodrendű főútvonal, kiépített és kiépítetlen alsóbbrendű utak, valamint az utak kilométerszelvénye és száma. A forgalom-terhelési adatok az 1975. évi országos közúti forgalomszámlálás eredményei alapján az átlagos napi forgalom értékeit mutatják (az öszszes forgalom személygépkocsi-egység nyolc terhelési kategóriában) - a már említett szalagdiagram formájában - és négy színnel nyomva kerültek fel az úthálózati alaptérképre. A cikk elején ismertetett 19. századi vasúthálózati térképek, mint vasúttörténeti emlékek mellett érdekes a mai kor ízlésének és követelményeinek figyelembevételével létrehozott „Magyarország vasúti személyszállítási térkép", amelyet a MÁV Rt. Személyszállítási Szakigazgatósága jelentetett meg, 2002-ben (8.ábra). A 116x84 cm méretű és a megközelítően 1:500.000-es méretarányú térképlap meglehetősen „szegényes" topográfiai háttérrel (nem túl sürü vízrajz, árnyékolásos domborzatábrázolás, úthálózat nincs, stb.) készült, de a tematikát - a személyszállítási funkciót - annál sokszínűbben mutatja be. A három nyelvű (magyar, angol, német) jelmagyarázatban a következő vasútvonalakat különböztetik meg: MAV fő - mellékvonal, egyéb vasútvonal (Gazdasági Vasút), keskeny / normál / széles nyomtávú vonal, egy- többvágányú vonal, villamosított vasútvonal, vonatpótló autóbusz, a vonalon nincs rendszeres személyforgalom. A sok kategóriát négy színnel (fekete, zöld, sárga, narancs) és különböző vonalvastagságokkal ábrázolják. Ezekkel a jelkulcsi variációkkal sikerült a szerzőknek hatásosan bemutatni a tematikát, ami egy látványos kiadványt eredményezett. A jelmagyarázatban még a következő információk szerepelnek: a vonal menetrendi mezőszáma, megyeszékhely, elágazó,- vagy végállomás, állomás, megálló, határállomás, útlevél- és vámvizsgálat (9.ábra). A határállomásoknál a Nemzetközi Vasútegylet (UIC) tagvasútjainak megnevezései is szerepelnek, betűszó formájában (pl.: CFR, ÖBB, UZ, stb.). A térkép tartalmát három melléktérkép egészíti ki, a főtérképhez hasonlóan, grafikus mértékléccel ellátva. Az egyik Budapest és környékét, a másik a Balatont és környékét mutatja be, a főtérképpel megegyező jelkulccsal, csak valamivel nagyobb méretben, segítve ezzel a könnyebb tájékozódást. A harmadik melléktérkép Budapest-belső területét ábrázolja a pályaudvarok kiemelésével és bemutatja a városi közlekedési hálózatnak azokat a viszonylatait (HÉV, metró, villamos, trolibusz, autóbusz), amelyek az egyes pályaudvarok közötti összeköttetést biztosítják. Mint a legközismertebb vasúti térképeket a MÁV Hivatalos Menetrend-könyvében továbbra is megtalálhatjuk, a Cartographia Kft. (előtte Kartográfiai Vállalat) térképeit (Magyarország vasúti térképe, Nemzetközi összeköttetések térképe, Budapesti pályaudvarok, stb.). Talán nem túl szerencsés technikai változtatás, hogy nem külön lapon, mellékletként, hanem a menetrend-könyv első-és hátsó boritójának belső oldalára nyomtatták a térképeket. Érdemes megemlíteni még, hogy a Térképtárban található egy 814 darabból álló vasúti hosszszelvény gyűjtemény is. A múzeum térképgyűjteménye számtalan forrásból (magánszemélyek, állami - és magáncégek felajánlásai, vásárlások egyéni - és múzeumi kezdeményezésre, egyéb beszerzési lehetőségek feltárása, stb.) és folyamatosan bővül. Ezért a korszerű raktározási mód kialakítása után a legfontosabb feladatnak tűnik, hogy ez a gazdag és speciális gyűjtemény minél jobban áttekinthetővé és kezelhetővé váljon nem csak a saját munkatársaink, hanem a tudományos kutatómunkát végző szakemberek számára is. Ehhez az egyetlen járható út az egész gyűjtemény mielőbbi számítógépes feldolgozása, azaz digitalizálása, amelynek a megkezdéséhez az első lépéseket már megtettük. 122