A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

IV. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 317 - Fülöp Tibor: Fél évszázados a Magyar polgári- és sportejtőernyőzés 347

5. ábra Fülöp Tibor: Az ejtőernyőnyitás pillanata A Magyar Honvédelmi Szövetség Az MHSZ 1967. augusztus 8-án alakult meg-, át-, vagy újjá, amely az MHS-től eltérően, nem alapszervezetekre, hanem klubokra épült fel. Ezeknek a kluboknak az egyik legfontosabb feladata maradt a fiatalok katonai szolgálatra való felkészítése. Az 1968-74 években lényegében az ejtőernyős minőségi sport, mint húzóerő szinten tartása mellett, végbement egy pozitív biztonságot erősítő folyamat, mely az 1974-ben hazánkban először megrendezett XII. ejtőernyős világbajnoksággal zárult le. Az igazi forradalom azonban a „paplan" formájú ejtőernyők megjelenése volt. Az első magyar ejtőernyős, aki 1974-ben - a svájci Locarnóban - kapott kiképzést a „torlólevegő nyomásos" ejtőernyőre: Fülöp Tibor e tanulmány szerzője. A nagy teljesítményű siklóernyőket az MHSZ-nél 1975-ben rendszeresítették. Előbb az ejtőernyős válogatott keretnél, majd ezt követően a kluboknál. Az ejtőernyő fejlődési tendenciájának megfelelően újabb ejtőernyő fajta - a tandem ernyő - jelent meg, s követelt magának helyet az ugrók széles köreiben. Valamivel később megjelent a „tandem" ugrásra, vagyis az „utas" vitelére alkalmas ejtőernyő is. Az első tandempilóta Palotai Nándor volt, aki külföldön szerzett kiképzése után a hazai tandem-képzés úttörője lett. A leg-jeink Mészárovics György: 56 éves, nyugdíjas. Aranykoszorús I. o. ejtőernyős, érdemes sportoló (6., 7. ábra). Az első 10.000 ugrást végrehajtott magyar ejtőernyős, aki ma is aktív. Jelenleg a világviszonylatban is rangos helyezést feltételező 13.300 ugrással rendelkezik. Egy ejtőernyősnek ennyi ugrást nem könnyű túlélni, még akkor sem, ha kísérője a szerencse! 6. ábra Mészárovics György tízezredik ugrása 355