A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Szabó Attila: Magyar konstrukciójú forgószárnyas repülő szerkezetek 105

alapozva létezett hosszú évtizedeken keresztül. Az első szovjet helikopterek 1955 közepén kerültek be magyarországra, de hivatalos átvételük - a leendő hajózó- és műszaki személyzet kiképzésének helyzete miatt - csak 1956 májusában történt meg. Bar a hadseregben es a mentőrepülésben, légirendészetnél alkalmazott Mi-l-es, Mi-2 típusú gépek zöme lengyel licencgyártásból került hazánkba, a meghatározó a (volt) szovjet tervezés. A Magyar Néphadsereg a következő típusokat üzemeltette: Mi-1, Mi-4, Mi-8, Mi-17, Mi-24, Ka-26 - nem magyar felségjel alatt, hanem az itt állomásozó szállítóezred jelzésével találkozhattunk a magyar légtérben az óriási Mi-6-os típussal is. AZ NDK volt légierejének a német egyesítés utáni átszervezése következtében a német üzemeltetésből több tucat üzemképes, de felújítandó Mi-24-es harci helikopter került - konténerekben magyarországra. Megmagyarázhatatlan okokból a gépeket nem helyezték üzembe, ma ócskavasként tárolják őket a szentkirályszabadjai bázison.... A polgári üzemben a Mi-2 mellett -szinte kizárólag a mezőgazdasági repülés alkalmazásában - a Ka-26-os típust használtuk, illetve használjuk jó néhány példányát mind a mai napig. A nyolcvanas években a mezőgazdasági repülés céljaira egy „nyugati" típus került az országba, az MD-500-as (Hughes). Rövid idő alatt beigazolódott, hogy a típus szinte minden más szolgálatra alkalmasabb, mint a mezőgazdasági repülés, s pár év múlva már magánvállalkozók és a légirendészet tulajdonában találhattuk őket. Kiegészült időközben - szinte kivétel nélkül magántulajdonban - a sor a Hiller és a francia Ecquereil helikopterekkel (30. ábra), majd még néhány „egzotikus" típussal is. Magyar tervezésű és/vagy gyártású helikopter a mai napig nem készült és nem emelkedett a levegőbe... 134