A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Szabó Attila: Magyar konstrukciójú forgószárnyas repülő szerkezetek 105

Samu-Orosz-Hatházi helikopter A mátyásföldi kísérlet Az MTI híradása szerint: ,, Kísérleti helikoptert építettek a Műszaki Egyetem repülőgép tanszékének laboratóriumában. A három tervező: Hadházi Dániel, a tanszék adjunktusa, Orosz Jenő, a Budapesti Kőolajipari Gépgyár mérnöke és Samu Béla, a JAFI mérnöke. A gép rotorrendszerével kapcsolatban két szabadalmat is bejelentettek a tei~vezők. A felszállás előtti mérések a budaörsi repülőtéren megkezdődtek. " A tervezők 1954-től kezdődő előkészítő munka után láttak hozzá a korszerű ciklikus vezérlésű háromlapátú rotorral felszerelt fémépítésű helikopter kísérleteihez a Dunakcszi-Alag-i Kísérleti Intézetben. A helikopter rotorfejének szerkezete (Hadházi Dániel szabadalma) hatásos stabilizáló rendszerével és a kormányerő érzékelhetőségével olyan jelentős lépést jelentett a helikopterek konstrukciójában, amely nemzetközi érdeklődést is kiváltott. A gép első guruló próbáján a berepülő pilóta, Kaszás Imre elhamarkodott ténykedése miatt a levegőbe emelkedett, de visszaesve megsérült. A sérülést követően a helikopter építésével kapcsolatban KNEB-vizsgálatot folytattak, s többet a géppel nem emelkedtek a levegőbe. Az egyik - a gép építésében résztvevő - szakember, Link (Lombos) Vilmos visszaemlékezése szerint a gépet és dokumentációját a szovjet szakemberek szállították el. A SOH-1helikopter műegyetemi vizsgálatokra szolgáló modellje és helikopter egyik alumíniumból szegecselt rotorlapátja kiállításunkban szerepel (23. ábra). 23. ábra Orosz Jenő a berepülő pilótával az SCH-1 mellett Az ötvenes évek elején a mátyásföldi repülőtér érdekes kísérlet színhelye volt. Ha csak félig is, de itt készült el egy vitorlázó-repülőgép-vázra épített újabb magyar forgószárnyas konstrukció. Az egyik tervező-építő szavaival: „A rajz emlékezetből, a munkák megszakítása után 1957. január 18.-án készült. A rajzot aláírták: Gulyás Géza, Hejler György NyiszJor János és lakács László 1955-56-ban, mint Mátyásföldön katonai szolgálatot teljesítők /Takács László polgári alkalmazott volt/ Gulyás Géza kezdeményezésére építettük a rajzon látható helikoptert. A törzs-orr Pilis típusú vitorlázógép törzsmaradványból készült, maga a szerkezet mintegy 95%-ban készült el, műhelyrajzok alapján. /A borítása hiányzott már csak/. A működés sémája: a rotortengelyen lévő hengerre kívántunk drótkötelet feltekerni, majd a drótkötél végét a földhöz lecövekelni és a gép orrába szerelt kioldószerkezetbe akartuk csatlakoztatni egy weapponhoz kötött hosszú drótkötelet. Lassú vontatással kívántuk volna a rotort bepörgetni, s a fordulatszám növekedésének függvényében húzta volna gyorsabban a gépkocsi, a gépet, feltételezésünk szerint a dobra tekert kötél kiválása után a „vitorlázó helikopternek" fel kellett volna emelkednie. A gépet nem tudtuk kipróbálni, mert 1956. október 23:-án a repülőtérről el lettünk vezényelve. Ezek után a gép sorsa számomra ismeretlenné vált. A forgószárnyak merevek voltak, nem állíthatók, beállítási szögük 3° volt. A rotorok végén hat borda fokozatosan 3°-ot lett elcsavarva a rajzon egy kis beugrásként van ábrázolva! A szárny /rotor/ végen az inlerferenciális ellenállás csökkentése érdekében egy aerodinamikai orsót alkalmaztunk. A rajzon látható felségjelzést nem hivatalosan kaptuk öntevékenyen tettük rá. Mai ismereteim alapján a légijármű statikailag nem volt megfelelő, a forgatósodrony csatlakozási pontja és a vontatási pont közölt nem volt megfelelő erőátvitel. Nyisztor János " (24. ábra) 130