A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Szabó Attila: Magyar konstrukciójú forgószárnyas repülő szerkezetek 105

^^ 17 ábra Kamov Ka-26-os helikopter magyar lajstrommal nem tekinthetjük Asbóth gépeit elődjeiknek. Érdekes módon a helikopter ipar kialakulásának kezdeti időszakában volt igazán népszerű - hiszen kisebb átmérőjű rotorokkal lehetett megfelelő teljesítményt elérni - , így a legtöbb konstrukció a negyvenes évek végén készült el. Közéjük tartoztak a Dorand, Bréquet és Bell valamint Brently gépek. A hatvanas évek elején a német Wagner két típussal is jelentkezett. A legelterjedtebbek mindenképpen az 1958-tól megjelenő - és mind a mai napig fejlesztett és rendszerben lévő - orosz (szovjet) Kamov helikopterek lettek. Számunkra érdekesség, hogy Magyarországon a legnagyobb számban üzemeltetett helikopter típus lett a Ka-26-os, de a valamikori Varsói Szerződés tagországain kívül, például Japánban is üzemeltették ezt a helikoptert. A Kamov-tervezőiroda által igencsak kedvelt koaxiális elrendezéssel kapcsolatban az amerikai szakemberek azt tartják: nem a bonyolult szerkezet megalkotása volt a nagy fegyvertény, hanem annak a beállítása és karbantartása az igazi feladat... Előnye viszont a kis helyigény. Nem véletlen, hogy a Kamovok első alkalmazása a haditengerészetnél, anyahajókon történt (tengeralattjárók elleni feladatra, 17. ábra). Rotter Lajos helikopter-terve Roller Lajos A helikopter probléma című publikációja 1929 decemberétől (V. évf. 12.sz) 1930 május-júniusi számig (VI. évf. 5-6 sz.) mindösszesen hat „közlemény" -ként került az olvasók elé. 18. ábra Rotter Lajos diszpozíciós rajza egyik javasolt helikopter-megoldásával A III. közlemény 2. bekezdése szerint: „A stabilitás kérdésének megoldását nagyon hátráltatta az a körülmény is, hogy a szakirodalomban számos neves aviatikai szakember tollából oly közlemények kerültek forgalomba, amelyek a kérdést vagy hibásan vagy túlzott optimizmussal tárgyalták és így a valóban helyes úton járó pár konstruktőr és kutató, ki a dolgot helyes megvilágításban kezelte, mint népszerűtlen és akadékoskodó figyelmen kívül maradt. Rotter már fiatalkorában (21 esztendősen) kidolgozta a stabilan repülni képes helikopterek szerkesztésének alapelveit, s dolgozatával nemzetközi elismerést vívott ki. Matematikai levezetéssel igazolta, hogy a jól konstruált helikopterek motorleállás esetén a forgószárnyban felhalmozott energia révén kilebegtethetők és így biztonsággal földet érhet a meghibásodott légijármű (18. ábra). Svachulay Sándor csapkodószárnyú gépe A csapkodószárnyú elgondolás egyik formája Aspemben 1915-ben el is készült. A fotó felirata alapján Kari Cerny konstrukciójáról van szó, amely „légcsavar nélküli gép, amely a szárny mozgása által emelkedik a levegőbe". A kép tanúsága szerint a szárny borítása leginkább a madárszárny tollborítását igyekezett utánozni. A gép sikeres repüléséről nem maradt feljegyzés... Magyarországon a legismertebb konstruktőr, aki csapkodószárnyas gépekkel és modellekkel kísérletezett, Svachulay Sándor volt. Svachulay az igen 127