A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Szabó Attila: Magyar konstrukciójú forgószárnyas repülő szerkezetek 105

stabilitást adlak! A talaj mellett nem a „stabilizáló" felületek, hanem a párna- hatás stabilizált, mintha a felületek nem is léteztek volna! A bizottság az Asboth-féle siklócsónakot úgy említi, mintha- az működött volna, csupán, mint siklócsónak nem volt újdonság. Ezzel szemben ez sohasem siklott. Soha a vízből ki nem emelkedett, maximálisan 20 km/óra sebességet ért el, mikor ugyanakkor a Bakiban- és a Brandenburgféle konstrukciók már 70 km/órával siklottak a Margitsziget mellett. Különös állítás, hogy Asboth tevékenysége külföldön ösztönzője lett a kutatásoknak. Elvégre Oemichen és Bothezal évekkel Asboth előtt már komoly eredményeket ért el. Csak egy gondolatkeltő példát említenék: A Luftwissen repüléstudományi szaklap, 1936: májusi számának 128. oldalán a következőket írja: „Asboth kísérletei. „A magyar emelőlégcsavarosgép építő Asboth. aki ez idő szerint Angliában dolgozik, csavarjait emelőcsavarokká tovább fejlesztette. Egy ilyen, 0,51 méter átmérőjű csavarmodellel végzett szélcsatorna mérés, a függőleges leszállásnál fellépő önálló jorgóképesseg meghatározására, kitűnő eredményeket adott... Az Asboth-kísérlet.., megoldása a feladatnak, úgy tekinthető, mini az emelőcsavaros gépek nagy feladatának egy fontos részmegoldása." A lap ugyanazon évi augusztusi számának 218. oldalán viszont ez olvashatóa „Kísérletek egy Asbolhemelőcsavaros géppel. Lapunk egyik előző számában Asboth „egy emelőcsavar-modelljének szélcsatornakísérleteiről adtunk közlést. Ebben a beszámolóban állítólagos méréseredményt közöltünk. A kísérleteket végző mérőállomás szerint ezek az értékek hamisak.. Előző híradásunk forrása tévesztésnek ugrott be. így a hamis, állítólagos méréseredményekhez fűzött összehasonlítások és következtetések tárgytalanok. " A GTE bizottságának megállapítása Asboth tevékenységével kapcsolatban: „Asboth Oszkár munkásságának átértékelése Történetileg igazolhatatlan, és műszakilag cáfolható, hogy Asboth helikoptere az első helikopter, vagy az első stabil helikopter lett volna, továbbá, hogy Asboth a helikopter feltalálója lenne. Ennek több tény mond elleni: Számos, több-kevesebb sikerű kísérletező között a francia Oemichen 1923-ban több 600...700 yardos repülést végzett helikopterrel, majd 1924 májusában hivatalos megfigyelők előtt a pilótán kívül 440 font terheléssel zárt körön 1 km távolságot ért el. G. de Bothezat 1923-ban 4000 font súlyú szerkezetével 3 személlyel szállt fel. Ezek a tények megdöntik az Asbóthnak tulajdonított elsőséget a helikopter repülések terén. Asboth helikopteréhez hasonló két csavaros, stabilizáló felületlel felszerelt helikopterrel 1923ban apja nyomdokain Berliner kísérletezett kevés sikerrel. ... Nem jelent újdonságot Asboth helikopterének két, egymással ellentétes irányban forgó légcsavaros elrendezése sem. Ilyen elrendezést már a legkorábbi helikopter-terveken is látunk (Launoy-Bienvenu 1784, Bright 1859, Sikorsky 1910. Pescara 1924, Berliner 1923), s ilyen volt a Kármán-Petróczy-Zuroveczféle szerkezet is. Asboth Oszkár saját korának, de a korábbi időszakok eredményeit sem vette figyelembe helikopterének elkészítésekor. A mai korszerű helikopterek létrehozásának feltétele ugyanis a csuklós felfüggesztésű rotor kialakítása volt. Ezt a megoldási már 1909-ben szabadalmaztatta Bartha és Madzar, majd 1910-ben Jurjev. A fentiek alapján Asboth munkássága a következőképpen értékelhető: Asboth érdeme, hogy helikoptere repült. Ennek a sikernek az Asboth által is elősegített publikálása Német- és Eranciaországban, valamint Angliában nagy érdeklődést keltett, és ösztönzője lett a helikopterekkel kapcsolatos kutatások újbóli és hatékonyabb folytatásának. Asboth Oszkár nem nevezhető a helikopter feltalálójának. Helikoptere és helikopter-terveinek elvei nem voltak eredetiek, irányi mutatóak, és nem járultak hozzá a stabil, kormányozható korszerű helikopter megvalósulásához. Mai ismereteink birtokában megállapítható, hogy az. Asboth féle helikopternek műszaki jelentősége nincs. Közzétette Takáts László, Mezőgazdasági repülés 1979 4.sz. (Légiközlekedés, Repülés) 120