A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Szabó Attila: Magyar konstrukciójú forgószárnyas repülő szerkezetek 105

14. ábra Száríts János helikoptermodellje teljesen kizárva, leszálás függélyesen vagy bármely irányba. Előnyei Feltétlen stabill a centrifugális erő következtében is és a súly központosítása által is, lenem zuhan, mivel a súly központosítva van és emiatt felnem fordulhat. ..." (13. ábra). Száríts János modellje Az 1910-es években Asbóth-tú rövid ideig együtt dolgozó szabadkai aviatikus, Száríts János is foglalkozott a függőleges felszállás problémájával. Hagyatékából egy csillagmotorral hajtott, koaxiális elrendezésű helikopter-modell fényképe jutott múzeumunk gyűjteményébe. A terv további sorsáról nem tudunk (14. ábra). Asbóth Oszkár szerkezetei Asbóth a magyar technika- és repüléstörténet szerintünk egyik legvitatottabb személyisége. Munkássága számos, sokszor nem kis indulatokat kiváltó szóváltás témája. Tény, hogy a húszasharmincas évek magyar sajtója - főként szaksajtója igen keveset foglalkozott találmányával, majd a második világháborút követően személye egyszerre az előtérbe került, s a helikopter feltalálójaként rangos elismerések birtokosa lett (75. ábra). A hetvenes évek végén jelentek meg elismert repülési szakemberek publikációi, felvetései, amelyek megkérdőjelezték Asbóth helikopterének és egyéb találmányainak műszaki jelentőségét. A tárgyilagos megítéléshez lássuk a következő véleményeket. 15. ábra Asbóth Oszkár Franciaországban épített helikoptere a labdák helyett önbeálló kerekekkel készült Roller Lajos okleveles gépészmérnök, pilóta: „Asboth Oszkár az első világháború idején középiskolai végzettséggel, mindennemű- műszaki tanulmány nélkül - még szakmunkás képesítéssel sem rendelkezett -, a fischamendi Knoller professzor által vezetett kísérleti állomáson nyert beosztást. Knoller professzor igen kiterjedt kísérleteket végzett légcsavarokkal és diagrammokat szerkesztett, melyekből adott esetben leolvashatók voltak egy bizonyos motorteljesítményhez, fordulatszámhoz, stb. legalkalmasabb légcsavar adatai. Asbothtal hosszú ideig kapcsolatban voltam és láttam, hogy a diagrammokból egy sorozat a birtokában van és azokból esetenként leolvassa az elkészítendő légcsavar helyes méreteit. Tudtommal sehol nincsen semmiféle dokumentum arra vonatkozóan, hogy Asboth milyen munkákkal volt megbízva és mit végzett a Knoller-laboratóriumban. A második világháború után, az ötvenes években Asboth Első helikopter címmel könyvet írt, mely... évtizedekre kútforrását képezte az aviatikai műszaki ponyva- irodalomnak A bizottságnak az a megállapítása, hogy Asboth ember szállítására is alkalmas repülőgép építésével is kísérletezett, súlyos tévedés. Nem indokolt és megalapozatlan az. a megállapítás, hogy mivel Asboth a „stabilizáló felületeket" a Berlinerénél kissé távolabb helyezte el a helikopter légcsavarjai alatt, ezért a lebegésben kielégítő 119