A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Szabó Attila: Magyar konstrukciójú forgószárnyas repülő szerkezetek 105

Ezeket a lengéseket egy bizonyos mértékig minden következmény nélkül engedni lehetett kifejlődni. Ha a csörlő utján a helikoptert kb. 1.5 m/mp sebességgel lefelé húzták, úgy a horgonykábelek megfeszültek és a helikopter lengései 18-20 mp alatt megszűntek. A Petróczy-Kármán-Zurovec helikopterrel több, mint 30 eredményes felszállást hajlottak végre 150 m magasságig, amelyek teljesen biztosan és nyugodtan folytak le és beigazolták azt is, hogy a helikopter oldalszélben teljesen stabilis állapotban helyezkedik el a helyesen megszerkesztett horgonykábelrendszer következtében (10. ábra). 10. ábra Az UFAG-ban szerkesztett helikopter rajza 11. ábra A PKZ-I helikopter Ugyancsak megállapítást nyert az. is, hogy a horgonyzókábelek hosszának egyenlőtlen megváltoztatásával a helikopter bizonyos határok között irányitható és a startpont feletti függőlegestől tetszés szerinti irányban kikormányozható és e helyzetben stabilisán megmarad nyugodt lebegő állapotban. Ezekről a repülésekről hivatalos bemutatások tanúskodtak, amelyekről hiteles jegyzőkönyvek és fényképfelvételek készültek. /Pl. hogy a gép egy izben '/z órát repült egész, stabilan 50 m magasan J(11. ábra) A Monarchia légierejének egy bizottsága előtt a helikopter egyszer felhajtóerő felesleg nélkül lebegett, mivel a motorok futása zavarokat mutatott fel. /A helikopterhez felhasznált motorok ugyanis lelőtt ellenséges gépek motorjai voltak, mert a központi hatalmaknak megfelelő motorok akkor rendelkezésére nem álltak, és ennek következtében a motorok állapota sok kívánnivalót hagyott maga mögött./ A már emiitett lengésjelenségek ekkor is felléptek és sajnos ahelyett, hogy a helikoptert rögtön lefele vontatták volna, a lengéseket olymértékűre engedték kifejlődni, hogy a túlkésőn bevontatott helikopter már nem volt a bevontatás által lecsillapítható és a talaj fölött mintegy 7 m magasságban oly erős kilengés lépett fel, hogy a légcsavarvégek a földbe kaptak és a helikopter oldalára fordult. Ugy a légcsavarok, mint azok csőtengelyei megsérültek és a csőváz két karja elgörbült. A motorok és a többi alkatrészek emlitésreméltó sérülést nem szenvedtek. Sajnos a háború végéig a PKZ helikopter már nem került kijavításra és az. összeomlás után ujjáépilésre nem került sor." A műszaki leírást Rotter Lajos készítette (12. ábra). Rendkívül érdekes adatokat olvashatunk a Kármán Tódor életrajzával foglakozó könyv (Lee Edson: 117