A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)
III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Szabó Attila: Magyar konstrukciójú forgószárnyas repülő szerkezetek 105
A Petróczy-Kármán-Zurovec helikopter műszaki leírása. „A Petróczy-Kármán-Zurovec helikopter volt az első a repülés történetében, amely jelentős magasságra emelkedett, hosszabb repüléseket végzett és számos alkalommal volt a levegőben. Hangsúlyozni kell azt itt is, hogy a hadvezetőség kifejezetten kötött helikoptert óhajtott gyártani, ezért ennél sem alkalmazlak stabilizáló felületeket, hanem a stabilizációt a hármas horgonykábel rendszerre bízták, mert a kísérletek alapján tökéletesnek látszott. A PKZ helikopter 2 légcsavarral épült, amely azonos tengely körül ellentétes irányban forgott. Mindkét légcsavar átmérője 6 m volt. A motor légcsavar - meghajtómii elvi elrendezése a 2. sz. rajzon látható. A helikopter 3 db vízszintes tengelyű, egymáshoz 120 fok alatt elhelyezett forgómotor által volt meghajtva, amely kúpkerekes hajtómű révén a helikopter függőleges centrális oszlopába épített hajtómüházban ágyazott kupkerekekkel adta át teljesítményét a két helikopter légcsavar egymásba fűzött csőtengelyének. A megfigyelőkosár ugyancsak a légcsavarok szimmetriatengelyében a légcsavarok felett volt elhelyezve és ennek tartótengelye a felső emelőlégcsavar csőtengelyén keresztül volt bocsájtva és a centrális oszlophoz a hajtóműház alatt megerősítve. A motorok fordulatszáma percenként 1300 volt, a légcsavarok 600 percenkénti fordulatszámmal jártak. A teljes motoraggregátum és a légcsavarok egy háromszögletű csővázba voltak beépítve, amely hegesztett, hidegen húzott acélcsövekből készült és egy centrális 1 m átmérőjű gumipufferen nyugodott a földön, amelyet megfelelő nyomással felfújtak, E központi nagy légpufferen kívül a csőváz három karján egy-egy kisebb 400 mm átmérőjű segédlégpuffer is került beépítésre. A légcsavarok felelt beépített megfigyelőkosár 1,5 m magas volt és 1,3 m átmérőjű. Ennek a felső peremére került volna a gépfegyvergyiirü felszerelése. A három lehorgonyzó kábel a csőváz három karjának végén kinyúló konzolokhoz volt megerősítve. A gépnek teljes súlya üzemanyaggal együtt /] órai repülésre/ 1400.-kg volt, amelyből az. üzemanyag egymaga 140.-kg-ot tett ki. Jól meg kell jegyezni, hogy a katonai körök kívánságai szabták meg a helikopter nagyságát és a három motoros megoldásra azért volt szükség, mert a kívánt nagyságú és súlyú helikopterhez nem állt kellő teljesítményű motor rendelkezésre. Először három darab Gnome motor került beépítésre egyenként 100, összesen 300 lóerő teljesítménnyel, azonban már az első repüléseknél is látszott, hogy a helikopter felhajtóerőfeleslege nem elegendő és a repülőgép ezekkel a motorokkal nagyobb magasságra nem bocsájtható fel. Ezért a Gnome motorokat kicserélték 3 db egyenként 120 lóerős Le Rhone motorra, amelyek igy összesen 360 lóerőre emelték a helikopter teljesítményét. A helikopter három karjához erősített lehorgonyzó kábel a ó.sz.rajz szerint a talajon lehorgonyzott kábeltárcsákon és terelőtárcsákon volt átvezetve egy különlegesen készült csörlődobrendszerhez voltak a kábelek erősítve, amely egy külön kis csörlöházban a helikopter starthelyétől és az ott lévő lehorgonyzó kábeltárcsáktól - amelyek egy kb. 13 m. oldalhosszu egyenlőoldalon háromszög csúcspontjaiban voltak leeerősitve - mintegy 70 m távolságban került elhelyezésre. A csörlöházban lévő csörlőrendszer három egymástól független egyenként 0.5 m átmérőjű kábeldobból állt, melyeket egy 20 lóerős elektromotor által meghajlott tengely három külön csavarhajtáson kérésziül hozott működésbe. A csavarhajtások csavartengely irányában hidraulikus mérődobozok voltak felszerelve, amelyek egy kalibrált manométer utján a három lehorgonyzó kábel egyenletes kábelhúzóerejét jelezték. A PKZ helikopter 1918 március végén készült el és a következő hónap 2.-án tették meg vele a dr Lipták és Társa Rt pestszentlőrinci gyártelepén az első kísérletet. A Gnome motoros megoldás után beépített Le Rhone motorokkal a légköri állapottól függően a talaj felett 50-200 kg felhajtó erőtöbbletet mértek. 50 m repülőmagasságban a felhajtóerő többlet 40-60 - kg-ra csökkent. A motorok egyenlőtlen járása esetén többször előfordult, hogy a helikopter felhajtóerőtöbblet megvolt, de csak oly csekély mértékben is, hogy a három horgonykábel éppen csak hogy megfeszült, a gép a levegőben tökéletesen nyugodtan viselkedett. Ellenben, ha a helikopter felhajtóerő felesleg nélkül néhány másodpercig szabadon lebegett a levegőben, lassan fejlődő lengésekbe kezdett. 116
