A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Szabó Attila: Magyar konstrukciójú forgószárnyas repülő szerkezetek 105

;49702 A Petróczy-Kármán-Zurowetz (PKZ) helikopter z I Fig- .?• ^msékysa 8. ábra Bartha és Madzsar szabadalmának rajzmelléklete csuklója nagyobb távolságban van a csavartengelyétől elhelyezve, mint a felső-csuklók. 3. Duplalégcsavar 1-igény által vagy 2 által van ismertetve, azért hogy a csuklót hordozó persely egy golyós vagy keresztkönyökkel van összekötve a csavarvonallal, úgy, hogy a szárnyak-forgássíkjának átállításával egyben az újabb forgássíkba beállítható legyen. Melléklet 1 db. rajz Fordította: Puky Gáborné, KM adattára 509.84.14 Emlékezzünk Jereb Gábor publikációjára: „1909-ből származik Bartha és, Madzsar szabadalma a csuklós be kötésű forgószárny lapátokkal felszerelt helikopter kormányzásával kapcsolatban. A szabadalom ezt a rotoragy tengelyének a nem forgó gömbcsuklón való megdöntésével kívánta elérni, vagyis úgy, hogy a forgó szárny vonóerejének irányát a forgási kúp megdöntésével szabályozta. Az elv mai helikoptereink kormányzásának elve! A szabadalom ezen kívül az ún. delta-három csukló működését, vagy ismertebb elnevezésével a csapkodáskiegyenlítés elvét is ismerteti. "... (8. ábra) A Zeitschrift für Flugtechnik und Motorluftschiffahrt 1910. XI. 12-szám, 280 p.l. évf. 21 szám) érdekes, •' koaxiális (egytengelyű) helikopterre vonatkozó szabadalmat közölt. „223633 szám alatt bejegyzett szabadalom: Flugmaschine mit zwei um eine zur Gondéi unter beliebigem Neigungswinkel einstellbare Achse sich entgegengesetzt drehenden Flügelpaaren. Heinrich Riedel, Charlottenburg." A gép több későbbi szerkezetnek lett kiindulópontja, többek között a magyar vonatkozású PKZ-kötött helikopternek is (9. ábra). 0"

1 • "' 0'

n

—0 Zu Nr. 223633. 9. ábra A német szabadalom rajzmelléklete A PKZ-helikopter konstruktőrei között találhatjuk a cseh Zurowetz-et, akinek munkásságáról egy prágai műszaki folyóirat a következőkben emlékezett meg: „Zurovec Vilém: Az első világháború kitörése lehetővé tette Zurovecnek, hogy teljesen a repülésnek szentelje az idejét. Mint cseh, bevonult az. osztrák hadseregbe, és ismeretei alapján a fő repülőműhelyekhez nyert beosztást Bécsújhelyen. Itt kezdődött igen gyümölcsöző együttműködése dr. Theodor von Kármán professzorral, a korszerű aerodinamika egyik legjelentékenyebb személyiségével. S mivel' abban az időben megjeleni egy sor 114