A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)
I. RÉSZ • Bevezető 5 - Dr. Katona András: A Közlekedési Múzeum 1999-2000. évi munkája 7
Dr. Katona András A Közlekedési Múzeuml999-2000. évi munkája 1999. 1999-ben Intézményünk történetének kiemelkedő állomásához érkezett. Az 1896-os alapítást követően 1899-ben nyitotta meg kapuit a Közlekedési Múzeum, amelynek 100 éves évfordulóját évben ünnepeltük. A Pfaff Ferenc tervei szerint felépített múzeumépület a II. világháború utáni 1966-os újranyitást követően belső kiképzését tekintve folyamatos átalakuláson, megújuláson ment keresztül. A változások elsősorban a közgyűjteményi funkciónak minél hatékonyabb megfelelését szolgálták. Az örvendetesen gyarapodó gyűjtemények az eltelt évtizedek alatt „kinőtték"' a létesítményeket, ami szükségessé tette a raktározási és a kiállítási kapacitás bővítését. Ennek érdekében megépült a múzeum Tatai úti raktárbázisa, amely a tárgyi és archívumi gyűjtemények, valamint részben a könyvtári anyag elhelyezésére szolgál, és itt létesültek a restaurátor műhelyek. Az 1980-as években a Petőfi Csarnok épületének funkcióváltásával (előtte a BNV egyik pavilonja volt) megteremtődött a lehetősége - bár „társbérletben" a Szabadidő Központtal - az önálló repüléstörténeti és űrhajózási kiállítás létrehozásának. 1987-ben befejeződött a központi épület új szárnyának kivitelezése, amelyben a közúti és városi közlekedés mellett az időszaki kiállítások bemutatására is lehetőség nyílt. 1966 és 1987 között olyan új alapokra helyezett múzeumi komplexum jött létre, amely kedvező körülményeket teremtett az elmélyült tudományos munkához és a további infrastruktúra fejlesztéshez. Az adottságok tehát a 100 éves évforduló jó és megbízható alapját képezték, így az ünneplés a feltételek további javítását célozta. Szakmai szempontok indokolták mind a kiállítótér, mind a gyűjteményi raktárak területének bővítését. így került sor a főépületben lévő műhely és raktárrész felszámolásával egy több mint 200 m es korszerű és esztétikus installációval felszerelt új kiállítótér létrehozására, ahol új gyűjteményes kiállítások láthatók, amelyek tematikailag kapcsolódnak a magyar vasúttörténetet bemutató állandó kiállításhoz. A részvény, a menetjegy és a numizmatikai gyűjteményünk legértékesebb darabjai, és az M=l:10 méretarányú vasúti modellek jó egységet alkotnak. Az új kiállítások megvalósításán túl a múzeumi munka egy másik, kevésbé látványos területén is előreléptünk. A gyűjteményi anyag raktározására 1998-ban megépült a Tatai úton az eddigi raktárépületeknél lényegesen magasabb szintű létesítmény. Megkezdődött a tárgyi és archivális gyűjtemények egy részének átköltözetése. A múzeum központi épülete két szárnyának földszinti összeköttetését szolgáló átjáró tervei elkészültek. Az átjáróban elhelyezendő kiállítás tematikájára terveket készítettünk. A forrásgyűjtemények területén a gyűjteményi nyilvántartások modernizációjához az előkészítő munkákat elvégeztük, amelyek a katalógus kartonok rendezését, az egy nyilvántartási számon feltüntetett tételek jegyzékét, az adatok és a műtárgyleírások pontosítását jelentették. A forrásgyűjteményekben az okmánytár revízióját elvégeztük. Lezárult a térképtár és a műszaki rajzalbum gyűjtemény revíziója is. A tárgyi gyűjteményekben folytatódott az állományellenőrzési munka, különös tekintettel a hajózási és a vasúti gyűjteményekre. Lezárult az út-híd gyűjtemény revíziója. Támogattuk munkatársaink részvételét olyan szakmai rendezvényeken, konferenciákon, amelyek egyben továbbképzésüket is biztosították. 1999-ben is éltünk azokkal a pályázati lehetőségekkel, amelyeknek felhasználásával alaptevékenységünk ellátásának anyagi feltételeit bővíthettük. Sajnos a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 7
