A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)
II. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 31 - Soltész József: A Közlekedési Múzeum vasúti járműgyűjteményétől a Magyar Vasúttörténeti Parkig 60
egyet sem, pedig ezekből abban az időben még számos típus közlekedett a MÁV-nál. Érdekesek voltak a Közlekedésügyi Csarnokban kiállított, M=l:5 méretarányú modellek is. Ez a modellgyűjtemény képezte az alapját az 1899-ben megnyílt Közlekedési Múzeum világhírű M=l:5 méretarányú vasúti járműmodell gyűjteményének." A modellek teljesen elfoglalták a múzeum hosszcsarnokát, már nem volt lehetőség az eredeti vasúti járművek bemutatására: A járművek szabadtéri elhelyezését a kezdeti időszakban nem tartották megtelelőnek. A múzeum vezetőségének gyakorlatilag az az álláspontja alakult ki, hogy a kiállítási tér hiánya miatt nem gyűjtenek eredeti vasúti járműveket. Az M=l:5 méretarányú modellek is közrejátszottak ebben, mivel elegendőnek tartották az egyes járműtípusok szemléltetésére a magas színvonalon elkészített modelleket. Ez a szemlélet, amely még az 1950-es években is létezett, utólag tévesnek bizonyult, mivel a 119 darabos kiállított modellgyűjtemény a magyar vasúti járművek típusainak csak egy töredékét mutatta be. 4 A normál nyomtávolságú gőzmozdonyokból csak 32 típusnak készült el a modellje, míg több mint tízszer ennyi típus (kb. 350 féle) közlekedett a magyar vasúthálózaton. A gőzmozdony modellek közül hiányoznak például a MÁV 201, 322, 327, 342, 376, 442, 401, 651, 601 sorozatú mozdonyai, nem is beszélve a Déli Vasút és más fontosabb magánvasút-társaságok alapvető típusairól. A vasúti személy és teherkocsi típusoknál ez az arány még kedvezőtlenebb, mivel modellek csak 80 típusról készültek, miközben a közlekedő eredeti járművek száma ezrekben mérhető. Természetesen ezek a hiányok nem csorbítják az M=l:5 méretarányú modellgyűjtemény értékét, 2 A Közlekedési Múzeum M=l:5 méretarányú vasúti járműmodell gyűjteményének részletes ismertetése a múzeum XI. évkönyvében található jelen tanulmány szerzőjétől. 3 A Millenniumi Kiállításon ideiglenes jelleggel 3 vágányt fektettek le a hosszcsarnokban és azon állították ki az eredeti vasúti jármüveket, a modelleket a falak mellett helyezték el. A kiállítás befejezése uttán valamennyi eredeti jármű visszatért a szolgálatba. 4 1944-ben 119 db M=l:5 modell volt kiállítva egyidejűleg, ez volt a legtöbb a múzeum történetében. hanem kiemelik az eredeti jármüvek megőrzésének fontosságát. A modellek bármilyen tökéletesek, nem pótolhatják az. eredeti tárgyakat. Több magyar gőzmozdonytípusnak számos változata létezett, például telített gőzű vagy túlhevítős, iker vagy kompaund, síktűzszekrényes vagy vízcsöves Brotán kazános változatok és ezek különböző kombinációi. A modellek általában csak az alaptípust, vagy annak valamelyik változatát szemléltetik, ezért az eredeti járművek több típusának megőrzése is indokolt. A vasúti járművek jellemzője a nagy méret és tömeg, ezt csak akkor érzékelheti a látogató, ha oda áll az eredeti jármű mellé. A modellekkel ezt az érzetet nem lehet elérni. Egy teremben csak azonos méret-arányú modellek lehetnek és közel szemmagasságba kell emelni ezeket, hogy jobb legyen a látvány. Az illúziót a második világháború előtti Közlekedési Múzeumban nagyjából sikerült elemi a hosszcsarnokban kiállított M=l:5 méretarányú modellekkel. A Közlekedési Múzeum a modellközpontul szemlélete ellenére néhány eredeti vasúti jármű megőrzésével is próbálkozott. Még az első világháború előtt a MÁV felajánlotta a múzeum részére az. 1873-ban a MAV Gépgyárban készült első gőzmozdonyt. * A III. osztályú 108 pályaszámú, később 335,043 pályaszámú mozdonyt végül nem fogadta el a múzeum, így sajnos az a trianoni békediktátum alapján Romániába került és ott selejtezték. Az első világháború előtt kapta meg a múzeum az Első Magyar Vasúti Kocsigyárban 1871-ben gyártott MAV La jellegű 1. psz. udvari kocsit(2. ábra): A jármüvet leltárba vették, de nem tudták kiállítani, ezért a MÁV Északi Főműhelyében tárolták, és még a második világháború előtt selejtezték. A két világháború közötti időszakban kapta meg a múzeum a Svábhegyi Fogaskerekű Vasút 1. psz. gőzmozdonyát, amelyet Szolnokon tároltak, de a második világháború alatt eltűnt. 6 5 A MÁV első udvari kocsijának múzeumi megszerzésének körülményei Dr. Frisnyák Zsuzsa: "Udvari vonatok, királyi utazások" című tanulmányában található a KM IX. évkönyvében. 6 A Svábhegyi Fogaskerekű Vasút 1. psz. mozdonyának megőrzéséről rrészletesen ír Dr. Katona András és Lovász István tanulmánya a KM XI. évkönyvében. 61
