A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)
IV. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 317 - Rácz Katalin: A Rudolf Egyesület két zászlójának restaurálása 339
használt fekete selyemsáv maradványa és a lezáró ezüstszínű fémfonalas szalag mutatja a felerősítés helyét és módját. E szerint ez egy zászló, mert a zászlólapot közvetlenül a rúdra rögzítették. (Lobogónak neveznénk akkor, ha a merevítő rúd közepén, külön csatlakozással rögzülne a zászlórúdhoz). A másik három oldalt ezüstszínű fémfonalas rojt keretezi, alsó sarkán egy nagyméretű ezüstszínű fémfonalas bojt függ. A zászlórúd felöli rövidebb oldal két sarkán vasutas szimbólumok, szárnyaskerék és gőzmozdony láthatók. A fekete damasztszövet alapot géppel és kézzel varrták össze. A varrás során a szövetminta pontos illesztésére nem törekedtek, de megőrizték annak hullámzó hatását. A képkivágás szélét és a külső széleket is gondosan beszegték. Minden festés alapozásra készült, valószínűleg lapezüsttel, a tetején árnyékolással. A fémfonalat, amiből a rojt és a bojt készült, úgy állították elő, hogy egy pamut fonalra ún. bélfonalra fémszalagot tekertek. A bojt jellemzője, hogy a bojtszálakat ún. stanglikat egy lapos fakorong tartja távol egymástól, megadva az állandó formát, testességet. Ezt a "szoknyás" bojtot rendszerint zászlókon alkalmazzák. A képet keretező szalagokat pamutfonalból és fémfonalból szőtték. A zászlót korábban már javították. A legfeltűnőbb javítások a szöveg eltérő színnel való felújítása, a foltozás és az a hozzávarrt nagyméretű zöld textil, aminek pontos funkciója nem ismert. A betűk felújítása során a kipergett alapozást nem pótolták, a szintkülönbségek figyelembe vétele nélkül vitték föl az új alapozást. A zászló, az igénybevételnek jobban kitett sarkokon, széleken felhasadozott, ezért több helyen megfoltozták. A foltokat úgy varrták fel, hogy azon az oldalon a szárnyaskereket és a mozdonyt is letakarták. A betűk közti szakadásokat is igyekeztek kijavítani, de itt nem fedtek le semmit, hanem a darabokat egymáshoz öltötték. A vastagabb és a vékonyabb cérnával készült varrások alaposan átlyuggatják a festett felületeket, összehúzzák az alapanyagot, olvashatatlanná teszik a szöveget és nehezen felmérhetővé a valódi hiányokat. Valószínűleg már a használatból való kikerülés után szakadt le a zászlórudat körülölelő sáv kb. kétharmada és hogy el ne vesszen, a fémfonalas szalagot és a sáv maradékát a zászlólap sarkához öltötték. Festett zászlók esetében maga a festés is a károsodás oka. Friss selyem és friss festés, alapozás esetében is a selyem sokkal könnyebben mozog, hajlékonyabb, míg a festés nemcsak vastagságából, de alapanyagainak különbözőségéből ( száradó olaj, enyv, lakkok) adódóan is, merevebb, rugalmatlanabb. Az idő múlásával, a kötőanyag öregedése során a festékréteg törékenyebbé, ridegebbé válik és a selyem is elszakad, mechanikailag meggyengül. A megkeményedett festékréteg pedig, mivel egyre kevésbé tudja követni az alap mozgását megrepedezik, és lepereg a hordozóról. Ezen a zászlón is az eredeti festés sok helyen kipergett. Az újabb alapozás egy darabig konzerváló hatást fejtett ki, de mára már látható, hogy a kipergés a vastagabb, többrétegű területeket jobban érinti. Használat során egy zászlót mozgatnak, szélsőséges klímaviszonyoknak van kitéve. Ez az öregedési folyamatot felerősíti. A szakadások keletkezésében fontos szerepet játszhatott még az is, hogy a zászlónak nagy a súlya és a bojt elhelyezkedése miatt nem egyenletes a terhelés sem. A bojt leszakadása és szétesése is súlyának és elhelyezkedésének tudható be. A zászlólap javítgatásai, amellett, hogy kétségkívül megőrizték a szabaddá vált vetülékeket, a festést egyes helyeken és a szövegből félig kihulló betűket, károkat is okoztak. A varrások összehúzták-gyürték az alapanyagot, átszurkálták a festett betűket. A zászló anyagait anyagvizsgálatok során határoztuk meg 1 . Az alaptextil a mikroszkópos morfológiai vizsgálat során selyemnek bizonyult, a paszományok fonalai és bélfonalai pedig pamutnak. E vizsgálat során mikroszkópi preparátumot készítettünk és az elemi szálakat formájuk, keresztmetszetük, látható sejtszerkezetük alapján határoztuk meg. 1 A vizsgálatok elvégzéséért köszönetet mondok a Magyar Nemzeti Müzeum Műtárgyvédelmi Főosztálya és a MTA Fizikai Kutató Intézet munkatársainak 340
