A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

IV. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 317 - Hidvégi János: A Méray háromkerekű áruszállító helyreállítása 331

2. ábra A Méray háromkerekű áruszállító jármű a restaurálás megkezdése előtt cégnél - visszaemlékezése szerint közel hatvan tehertaxi állt a cég telephelyén az 1930-as évek elején. 1932-ben engedélyért folyamodtak a pályaudvarokról az utasok csomagjainak elszállítására. 1934ben. amikor megnyílt a Csepeli Vásárcsarnok a belső szállítást a Méray cég kapta. A megnövekedett szállítási feladatokat csak úgy tudták teljesíteni, hogy az áruszállítókhoz utánfutót kapcsoltak, így egy - egy jármű akár 800 kg-os terheléssel is közlekedett. Állandóan napirenden volt az áruszállítók korszerűsítése. 1934-ben az áruszállítók felváltására lT-ás négykerekű teherautót terveztek és szabadalmaztattak, ám csak néhány darab készült ebből a gépkocsiból. 1936-ban, azután, hogy a Méray átvette az Adler gépkocsik képviseletét, a tehergépkocsik korszerűsítése lekerült a napirendről. Az elöregedett háromkerekűeket modern Adler kisteherautókra cserélték, de még 1942-ben is több mint húsz áruszállító állt üzemben. A Közlekedési Múzeum gépjármű gyűjteményének második világháború utáni létrehozása után a múzeum a magyar gyártmányú jármüvek összegyűjtését tekintette elsődleges feladatnak. Ezek felkutatása azonban nem volt könnyű feladat. A gyűjtés eredményességének előmozdítására a múzeum országos lapokban hirdetéseket tett közzé amelyek eredményeként több ritka jármüvei sikerült gyűjteményünket gyarapítani. A hirdetéseken kívül elődeink igyekeztek a hazai autótörténelem még élő „nagy öregjeivel" felvenni kapcsolatot. így jutott a múzeum a Méray háromkerekű áruszállító nyomára Hóra Nándor-ná\. 334 A jármüvet megvásárolták és ismereteink szerint ma már a múzeum gyűjteményében lévő az egyetlen megmaradt példány (2. ábra). A jármű a használat során láthatóan több átalakításon és javításon esett át. Első és legfontosabb feladat volt az egyes részek állapotának felmérése és az átalakítások, valamint az idegen alkatrészek kiszűrése. A szürkére lefestett áruszállító látszólag jó állapotban vészelte át az elmúlt közel 70 esztendőt. Az áruszállító doboz méretei megegyeztek a prospektusokban megadott méretekkel. A doboz jobb oldalán volt egy pótkeréktartó, amelynek eredetisége vitatható, mert a rendelkezésünkre álló ábrázolások egyikénél sem volt ezen a helyen pótkerék. A lemezburkolat eltávolítása után mégis megerősítést nyert ennek eredetisége, mert a favázban ezen a helyen a többinél lényegesen erősebb borda van. Mivel a pótkeréktartó kialakítása már nem volt eredeti, és az eredetire nem találtunk adatot sőt pótkerék sem állt rendelkezésünkre, a helyreállításnál ennek kialakítását elhagytuk. Elölről látható volt a teljes raktér deformáltsága és a tető horpadásai. A raktér belső oldala erősen korrodált volt. A kialakításából és a benne lévő nyomokból arra következtettünk, hogy az áruszállítóval élelmiszert szállítottak. Feltételezésünket a lemezek lebontása után megerősítette a padlólemez alatt talált beszáradt, megpenészedett ételmaradék. A raktér tetőlemezének deformáltságát a belülről látható rossz állapotban lévő, deformálódott, több helyen törött és gyengére méretezett tetőtartó lécek okozták. (3. ábra) A doboz elejéről hiányoztak az első fényszórók, valamint 3. ábra Az áruszállító doboz fa vázkerete