A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)
III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Dr. Frisnyák Zsuzsa: A közúti közlekedés az 1950-es években 257
melyeket az új BELSPED kirendeltség használni tudott (pl. kerékpárokat, írógépeket, íróasztalokat). Az államosítási procedúra megviselte a fuvarosokat. Vérmérsékletüktől függően viselkedtek, volt aki kiborult, mások szomorúak voltak, de mindenki aggódott a jövője miatt. Amikor Fekete Nándor fuvarozónak kivezették államosított lovait az istállójából, búcsúzóul megsimogatta azokat, az elvitt kocsikat pedig utoljára átvizsgálta. Az államosító úgy látta: ,Az államosítás Feketét kissé lesújtotta. Többször nyilatkozott Fekete úgy, hogy ő most mit fog csinálni, 64 éves korával és egyáltalán, hogy van-e lehetőség arra hogy ő kenyeret fog valahonnan kapni Közöltem vele, hogy a demokrácia mindenki részére biztosítja a megélhetést ". ' A nyíregyházi fuvarosok államosítása is szervezetten, előkészítetten folyt le. A minisztérium kiküldöttje, Takács Sándor 1950. június 6án körülnézett a városban, beszélt a pályaudvar előtt fuvarra várakozó hajtókkal, rakodómunkásokkal. Jelentése szerint a városban a helyi szállítmányozást egy 130 tagú fuvarozó álszövetkezet végzi, havi 200 ezer forint forgalommal. A szövetkezeten kívül 6 fuvaros nevét és címét tudta meg a munkásoktól. Ezen információk alapján Takács kijelentette: „a kirendeltség elindításakor szükséges a magánfuvarozók államosítása és a szövetkezet feloszlatása. Véleményüket a helyi • » 26 pártszervezet is támogatja .' A nyíregyházi fuvarosokat ugyanazon a szombati napon államosították, s hétfőn már működött a helyi BELSPED. Harkányi Miklósi6\ 3 lovat és két kocsit vettek el. Az államosító jelentése szerint: ,Június 17-én kb. 7 órakor mentem be Móra elvtárssal Harkányi Miklós lakására, ki megjelenésünkkor idegrohamban tört ki. Nevezett kél mankóval járó béna ember, idegileg teljesen rokkant. Feleségének, sógornőjének, mind kettőnknek hosszas beszélgetés után sikerült felzaklatott idegállapotában kissé megnyugtatni". Sárközi István jelentése, 1950. máj. 23. OL. XIX-Hla. 121.d. 7607/D/1/87/1950. Takács Sándor. Jelentés a kirendeltségi osztály operatív csoportjának Nyíregyházán 1950. június 6-án észlelt tapasztalatairól. OL. XIX-H-la. 121. d. 27 Mészáros György: Jelentés, 1950. jún. 21. OL. XIXH-la. 121.d. 7607/D/l/l89/1950. Boros Miklós fuvarozó tiltakozott az államosítása ellen. „Boros Miklós az első pillanattól kezdve magából kikelve, a legellenségesebben viselkedett. Úgy viselkedett és olyan megjegyzéseket tett, hogy fel kellelt hívnom a figyelmét, hogy ha továbbra is így viselkedik, a rendőrséget fogom hívni... azt mondta nekem, hogy kiirtottam 5 magyart, nevezetesen az ő családját, akik részére most már nem lesz kenyér" 28 . - számolt be a történtekről az államosító. Boros Miklós sürgős kártalanítását kérte, mert 13 forint maradt a háznál, s kérelmében Rákosinak a rádióban elhangzott beszédére hivatkozott, mely szerint kerülni kell a kisegzisztenciájú vállalatok államosítását és haladéktalanul gondoskodni kell arról, hogy a volt tulajdonosokat állásba helyezzék, a rászorulókat kártalanítsák, gyors segélyben részesüljenek. „Rákosi elvtárs előre látta, hogy az államosításokkal kapcsolatban lesznek túlkapások, de megígéile, hogy azok orvosolva lesznek". 29 - írta kérelmében. Boros felesége, az időközben elhunyt férje helyett 1955-57 között négy alkalommal kérte kártalanítását vagy segélyezését. 1958 elején azt válaszolták neki „az államosítással kapcsolatban a már korábban írt levelünk szerint várható az. elintézés". A fuvarosok egy része nemcsak az államosítást fellebbezte meg, hanem naivan más fórumokhoz is fordult. Gyulai István fuvaros is Rákosinak írt levelet, melyben visszakérte lovát és kocsiját. Alkalmazottja sohasem volt, mindig ő ült a bakon, „ha Rákosi elvtárs is úgy látja jónak, hogy visszakapjam kocsim, lovam, köszönettel, hálával veszem és igyekszem munkámmal építeni a békét és a munkások új szebb jövőjét". A jászberényi magán fuvarosok államosítása alkalmával a helyi párttitkár és a polgármester kifejezetten kérte a minisztérium kiküldöttjétől, Takács Sándortól, a helyi szekérfuvarozó szövetkezet államosítását is, mert a város reakciós, hadd Takács Sándor. Jelentés a Nyíregyházán 1950. június 17-én történt államosításról. OL. XIX-H-la. 121.d. 29 Boros Miklós levele a miniszternek, 1950. júl. 14. OL. XIX-H-la. 121.d. 7607/D/1/198/1950. 30 Boros Miklós levele a miniszternek, 1950. júl. 14. OL. XIX-H-la. I21.d. 7607/D/l/l98/1950. 31 Gyulai István levele Rákosi Mátyáshoz OL. XIX-H-la. 1 21 .d. 7607/D/1/312/1950. 270
