A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Kemény Mária: Bagokyvár, az újpesti lóvasút, majd villamos-végállomás története 243

5. ábra Az épület nyugat felől korabeli metszet gyümölcsfüzéres hajfurtökkel koronázott női maszk díszíti. Az északi oldalszárny egyszerű keretelésű, egyeneszáródású ablakát kissé megemelt, állókonzolos szemöldök zárja, míg a déli oldalon elfalazott félköríveket találunk. A rizalit emeleti öt egyeneszáródású ablaka, amely egyenletes, sűrű ritmusban töri át a homlokzatot, az előzőhöz hasonló kialakítású, a szemöldökpárkányt alátámasztó állókonzolok nélkül. A rizalitot az emeleten pilaszterek keretezik. Az emeleti oldalszárnyakon az északi földszinti ablak kiképzésének megtelelő ablakok vannak. A rizalit szélességében az emeletet lezáró egyszerű párkányzat fölött hármas csoportozatú ívezet vonul végig, melyben a középső padlástéri ablakot egyegy vázás-indás gipszrátéttel díszített fülke kíséri. Az ablakok fölött egy-egy gipszrácsos rozetta jelenik meg a romantikában jellegzetes kettős zárópárkányzatban. Ugyanez a párkányzat zárja a két oldalszárnyat is. A legegyszerűbb a keleti homlokzat (6. ábra). Földszintjének középtengelyében nagyméretű pilaszterekkel szegélyezett szegmensíves ablak nyílik, a vállmagasságban osztópárkány indul a sarokpilaszterek felé. Az emeleti homlokzaton két egymástól távol ülő egyeneszáródású ablak támaszkodik a könyöklőpárkányra. Felettük a középtengelyben a dísztelen oromfalon Pest város címerét helyezték el. Innen nyíltak, és nyílnak ma is az épület bejáratai. Az eredeti bejárat pilaszteres emelt szemöldökű keretébe az északi pavillon földszintjén ma ablakot falaztak, megmaradt viszont ettől északra a földszinti rész bővítményén át nyitott ajtó. A déli oldalon szintén elfalaztak egy bejáratot, amelynek keretelésében megjelenik az állókonzolos motívum. Az épület északi és déli homlokzatainak jellegzetességét a bontott, lépcsőzetesen emelkedő tömegek, és az azokat lefedő észak-déli hossztengelyű nyeregtetők lapos hajlásszögű síkjai adják (7. ábra). Mindkét homlokzat földszintjének középtengelyében egy-egy alacsonyabb, a szabályos nyolcszög öt oldalával záródó apszisszerű bővítmény található. Ennek három oldalát egy-egy osztott táblájú, keretelés nélküli ablak (ill. a délkeleti oldalon egy ajtó) töri át. Itt is megjelenik az épületen sokszor ismétlődő kettős párkányzat, melynek hosszanti tábláiban a középpontot rozetta díszíti. A következő "lépcsőfok", a téglány alaprajzú, valamivel magasabb, zárt épülettömeg. Sima vakolt falsíkjain fogsoros osztópárkányzat motívuma vonul 248