A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Hídvégi János: A karburátortól a befecskendező szerkezetekig 221

** 38a 37 39 38 11. ábra A dr. Schimanek Emil ESSE karburátorának szerkezeti elrendezése és működési ábrája energiát, de pl. hirtelen gázadásnál a tüzelőképest, anyagcseppek „lemaradhattak'

, a levegőhöz képest ezáltal átmeneti tüzelőanyag-ellátási problémák következhettek be. Az eső áramlású karburátoroknál az áramlási irányból adódóan a gravitáció is segíti a tüzelőanyag-cseppek motorba jutását. A motorok fordulatszám-tartományának növekedésével a motor üzemében olyan tartományok jelentkeztek, amelyeket az addig használt szerkezetek már nem tudtak megfelelő keverékkel ellátni. Ezekre a fordulatszámtartományokra ún. átmeneti dúsítóberendezésekkel szerelték fel a karburátorokat. Az egyik ilyen volt az alapjárati fordulatszám és a megnövekedett üzemi fordulatszám közötti tartomány áthidalása. Ennél az üzemállapotnál a hirtelen fojtószelepnyitás, ill. hirtelen gázadás következtében a szívócsőben a levegő hirtelen felgyorsul, a tüzelőanyagcseppek „lemaradnak" emiatt a keverék tüzelőanyagban szegényebb lesz. A tüzelőanyaghiány pótlására többlet tüzelőanyagot kell a beáramló levegőhöz adagolni. A többlet tüzelőanyagot a fojtószelep tengelyével mechanikusan összekapcsolt dugattyús, vagy membrános szivattyú végzi. A motorok fordulatszámának növekedésével 234