A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Dr. Eperjesi László: Közlekedéspolitika a két világháború között Magyarországon, vasút és gépjármű-közlekedés 171

Dr.Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter utasítására a MÁV és a KŐGE között lezajlott tárgyalások eredményeként megalakult a Magyar Teherautófuvarozók Országos Központi Szövetkezete. „ A vasút és autó együttműködése valamint a teherautó-forgalomnak a magyar közlekedési rendszerbe való beillesztése ezen a szervezeten keresztül jutott el a gyakorlati megoldáshoz..... A kormány utasítására a szövetkezeti tagság körül... az az elv érvényesült, hogy ennek minden teherautó-fuvarozó tagja legyen, tekintet nélkül arra, hogy volt-e eddig engedélye vagy sem, magyar kocsival dolgozik-e vagy idegennel... a meglevő gazdasági és közlekedési helyzetre való figyelemmel elvül szolgált az is, hogy a szövetkezet megalakulása ne lehessen alkalom új fuvarozási vállalatok keletkezésére.". Új fuvarozó vállalatok alakulását nehezítette, hogy a kormány 1933-ban 100%-kal felemelte a teherautók közúti vámját. A kormány gyakorlatilag kötelezővé tette a MATEOSZ tagságot a teherautó-fuvarozóknak. A kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium a régi engedélyeket nem újította meg, illetve új körzeti engedélyeket az áruforgalomban nem adott ki addig, amíg a kérelmező be nem lépett a szövetkezetbe. „A szövetkezetbe való belépés az engedéllyel bíró autófuvarozókra nem kötelező ugyan, de mert a 20-30 km-es sugarú körzetekben az engedélyesek igen ritkán találnak megélhetést jelentő fuvarozási lehetőséget, ha nem is jogi, bizonyos anyagi kényszer azonban mégis fennáll a szövetkezetbe való belépés tekintetében. " 1934 december 31-ig 494 teherautó-fuvarozó lépett be a MATEOSZ-ba 524 db gépkocsival.

55 53 Uo. 27. old. „A modern közlekedéspolitika célkitűzéseit követő ez a rendezés a vasút-autó kérdés gyakorlati megoldásában első volt az egész világon. A magyar berendezést Európának majdnem minden állama tanulmányozta és... megállapítást nyert, hogy a magyar berendezkedés eddig a legtökéletesebb formája a gyakorlati megoldásoknak. A Mateosz megalakulása óta időközben bekövetkezett külföldi törvényhozási rendelkezések a Mateosz felállításánál szem előtt tartott közlekedéspolitikai alapelveket átveszik és követik." 54 A magyar közlekedésügy monográfiája. Bp. 1935, 193 old. 55 Uo. - Magyarország közlekedési problémái. (Előkészítő anyag a párizsi béketárgyalásokra) bp. 1946. 103.-104. old. A kormány az 1930 évi XVI. t.c. alapján 1933 július 29-én, a MÁV részére kiadott engedélyokiratban az államvasutakat bízta meg, hogy Magyarország egész területén helyközi árufuvarozási gépjármüvállalatot tartson üzemben. Az engedélyokirat kiköti azonban, hogy a fuvarozás kizárólag a MATEOSZ útján gyakorolható. A MÁV és a MATEOSZ 1933 augusztus 8-án a kormány által az 50.506/VI.B.-K.M. 1933 számú rendelettel jóváhagyott szerződést kötött (3. melléklet és 2. ábra), amely „rendezte a teherautó-fuvarozás ügyét." Ez a szerződés 1942. február l-ig volt érvényben. „...Ettől az időponttól kezdve a fuvarozást a Kereskedelem és Közlekedésügyi Minisztérium új alapon miniszteri rendelettel szabályozta. (113599.X.1941. K.K.M.) Az átszervezésre azért volt szükség, mert az első rendezés sok tekintetben a gyakorlati élet követelményeinek nem felelt meg."

56 1942-ben a MÁV közúti áruszállítási monopóliuma teljessé vált. 1942-ig a MATEOSZ gépkocsik tulajdonosai üzemtervszerü fuvarozásokat végeztek szabad fuvarozással. A teljesítés évenként és gépkocsinként megközelítőleg kereken 24.000 km. volt. 1942-től „a közhasznú közúti, helyközi gépjárómű fuvarozás csak a vasút nevében és számlájára bonyolítható le. A vasút a gépkocsikat megfelelően megállapított térítés ellenében számszerűleg megállapított teljesítés biztosításával -foglalkoztatni volt köteles. 57 A MATEOSz-ban a MÁV negyedrészben tulajdonos volt: a szövetkezet 1368 db 100 pengős névértékű részjegyéből 370 db-ot birtokolt. 1938.-ra a MÁV a MATEOSZ-on belül, ha formálisan nem is, de ténylegesen saját fuvarozó nagyüzemet hozott létre: a MATEOSZ 669 db, teherautójából 200 db. gépkocsi a MÁV tulajdonában volt. * A MÁV-MATEOSZ forgalom megosztási szerződés nem jelentette azt, hogy a MÁV nem élt volna más eszközökkel is a harmincas évek folyamán „a közúti verseny leküzdésére", amely nemcsak az autóközlekedést, de a szekérfuvarozást is jelentette. Uo. 103. old. Uo. 103-104. old. 190