A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Dr. Eperjesi László: Közlekedéspolitika a két világháború között Magyarországon, vasút és gépjármű-közlekedés 171

feldolgozások önálló történeti forrásfeltárás hiányában nem haladták meg e publicisztika, a gépjármű-közlekedés védelmében, a harmincas években született vitairatok eredményeit. A történeti tisztánlátást befolyásolta az, hogy pl., az 1968. évi közlekedéspolitikai koncepciónak és az ezt megalapozó un, közlekedéstudományi kutatásoknak

38 az ötvenes-hatvanas években nem volt érdeke egy ilyen történeti feltárás, amelynek eredménye az lett volna : már a harmincas évek kormányzati közlekedéspolitkája nyilvánvalóan bebizonyította a tervgazdálkodás és állami beavatkozás, illetve irányítás teljes csődjét a vasúti és közúti áruszállítás közötti forgalom-megosztás szabályozásában. (Valamint azt, hogy a gépjárművel történő árufuvarozásra a nagyvállalat nem alkalmas forma) A történeti kutatómunka akadálya a primer történeti források hiánya. A Kereskedelemügyi Minisztérium illetve a Kereskedelem és Közlekedésügyi Minisztérium (1935-1945) levéltári anyaga szinte teljes egészében megsemmisült. Ezért különös forrásértéke van annak a néhány történeti forrásnak, amelyek a MÁV iratanyagában maradtak fent, s jelenleg a Közlekedési Múzeum archívumában találhatók. Jelen tanulmányunkban három dokumentumot közlünk (]., 2., 3. melléklet), amelyek a harmincas évek kormányzati közlekedéspolitikájának lényeges dokumentumai. írásunkban terjedelmi korlátok miatt nem törekedtünk arra, hogy ezeknek a történeti forrásoknak összes vonatkozásait elemezzük. Sok kérdést csak érintünk, részletes tárgyalásuk további kutatómunka feladata. 1931 végén a MÁV Igazgatóság a kereskedelemügyi miniszter utasítására tanulmányt készített „Az autóversenynek a vasúti forgalomra gyakorolt hatása és ennek ellensúlyozására szükséges intézkedések." címmel. A MÁV Igazgatóságának a kormány részére készített tanulmánya hűen tükrözi a két világháború közötti korszak vasúti adminisztrációjának (bürokráciájának) gépjármű-közlekedéssel kapcsolatos nézeteit, amely 38 Vö.: Prof.Dr.Czére Béla: Közlekedésppolitikai koncepció, 1968. - In: Vasúthistória Évkönyv. 1994. Közdok. Szerk. Mezei István. 23-50 old. mindenkor meghatározta a kormány közlekedéspolitikáját. Ez a vasúti adminisztráció versenytársat lát az autóközlekedésben, csak a vasút szállítási monopóliumát tudja elfogadni., az államvasút vállalati érdekeit más közlekedési ágat kizáró közérdekként értelmezve. Ez a szemlélet nemcsak a MÁV adminisztráción belül érvényesült a két világháború között, de jellemző volt a vasúti alkalmazottak népes táborára is. A terjedelmes tanulmány a MÁV történetileg kialakult áruszállítási monopóliumát védelmezi és a vasút védelmét követeli a gépjármű-közlekedés teljes háttérbe szorításával. „...Csonka országunknak számos olyan területe van, hol a közlekedési eszközök hiánya vagy hiányossága tág teret nyújt arra, hogy az. automobil forgalom a gazdaságos árucsere közvetítésében valóban áldásos tevékenységet fejthet ki. Nincs azonban az autófuvarozásnak jogosultsága ott, ahol az nem újabb feladatok elvégzésére, új gazdasági erőforrások feltárására, újabb gazdasági célok kitűzésére és megvalósítására, hanem a közgazdasági élet nélkülözhetetlen eszközének, a vasutaknak versenyére, forgalmuk elvonására, bevételeik és működésük csorbítására törekszik, s erre alapítja létét és prosperitását. Nem jogosult a vasút versenyzése még akkor sem, ha az autó egyébként teljesen egyenlő feltételek mellett venné fel a vasúttal a versenyt, mert ha a vasutak megalapításakor szükséges és indokolt volt a vasút védelme olyképpen, hogy ugyanazon két végpont között lényegesebb vonalvezetésben eltérés nélkül, hogy újabb értékes gazdasági egyedek kapcsoltatnának be a forgalomba, új vasutak építését nem engedélyezték, úgy meg kell a vasutat védeni ma is, midőn a vasúti üzem működésében törvényhozási és kormányzati intézkedésekkel meghatározott alakiságokhoz, biztonsági és egyéb szabályzatokhoz, kihirdetett díjszabásokhoz van kötve s nem fejthet ki ugyanolyan tevékenységet mint az autófuvarozók. "

39 A MÁV tanulmányának közlekedéspolitikai értelmezésében a vasút elsősorban kulturális és hatalmi eszköz, amelynek feladata az ország honvédelmi, művelődési, mezőgazdasági és ipari rendjének előmozdítása és szabályozása. A KMA témagyüjtemény. MÁV igazgatóság iratai. 186