A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Dr. Eperjesi László: Közlekedéspolitika a két világháború között Magyarországon, vasút és gépjármű-közlekedés 171

érvényesítéséről gondoskodjék, s mint legfőbb vasúti felügyeleti hatóság ebből a célból az államvasutak igazgatóságát a szükséges utasításokkal ellássa. E fentebbi közérdekek kielégítésén túl terjedöleg azonban a kereskedelemügyi miniszter a vasút üzemének lebonyolításába bele nem avatkoznék. Ugyancsak a már jelzett közérdekekre való tekintettel az. államvasutak építési állapotára és üzletére vonatkozólag a rend és biztonság szempontjából való felügyelet és ellenőrzés a kereskedelemügyi miniszter részére továbbra is fenntartatnék." A MÁV üzletvitelének újból való szabályozásánál a kormány az államvasutak igazgatását valójában a korábbiaknál is szorosabban és hatékonyabban kívánta felügyelni és ellenőrizni. „...Tekintettel arra, hogy az. államvasutak pénzügyi eredményeinek alakulása az államháztartás zavartalan menetét a legközvetlenebbül befolyásolhatja, - írja a minisztertanácsi előterjesztés - szükségesnek és indokoltnak mutatkozik, hogy az. államvasutak igazgatása fölött a főfelügyelet és ellenőrzés - különösen pénzügyi szempontokból a legintenzívebben az. eddigieknél hatékonyabb módon gyakoroltassék." A magyar államvasutak üzletvitelét szabályozó kormányrendelet a MÁV-nak az üzletvitel terén teljes függetlenséget kívánt biztosítani. A kormányhatósági ellenőrzést oly módon kívánta szabályozni, hogy az „ ...ellenőrzés ne gátolhassa az államvasutak vezetőségének teljes mozgási szabadságát."

27 A MÁV üzletvitelét a kereskedelemügyi és pénzügyminiszter egyetértőleg ellenőrizték oly módon, hogy az igazgatóság együttes ülésein és az üzletvezetői értekezleteken magukat kiküldötteik útján képviseltették. A kereskedelemügyi miniszter a MÁV-ot könyvelési szempontból a Pénzintézeti Központ revizoraival is ellenőriztette. A kormányrendelet 9 §-a részletesen szabályozta azokat az eseteket, amelyekben a MÁV vezetése csak a kereskedelmi miniszter jóváhagyásával dönthetett. A MÁV valódi mozgási és intézkedési szabadságot a gyakorlatban a vasúti adminisztráció, az 26 MOL K284. VIII. 1-3. - Minisztertanácsi előterjesztés. 85.732/1924 K.M.sz. 27 Uo. igazgatás területén sem kapott. 1941-ben a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium módosítani akarta a minisztérium hatáskörét az államvasutak üzletvitelében. A MÁV elnöke a miniszternek tett jelentésében megállapítja: „...Annak oka, hogy az államvasutak üzletvitelének önállósága, a kormányrendelet intenciói ellenére sem valósulhatott meg, egyrészt az igazgatási ügyek intézése tekintetében időközben folyamatosan kialakult centralisztikus irányzatra, másrészt az üzemvitelre több évtizedes jogszabályok alapján gyakorolt hatósági ellenőrzésnek és felügyeletnek a változott viszonyok mellett is változatlanul a régi intenzív mértékben való fenntartására vezethető vissza. A két tényező eredménye az államvasutak üzletvitelének mai, úgyszólván kettős irányítása, mely kétségtelenül a hivatkozott kormányrendelet intencióival merőben ellentétben - az ügyvitel felesleges centralizációjára és az adminisztráció túltengésére vezetett... az 1907. évi 6125.M.E. sz. rendelettel kiadott vasúti üzleti rendtartáson, lényegében pedig az 1851. évi császári pátensen alapuló intenzív kormányhatósági felügyelet és ellenőrzés, - mely az államvasutak üzeme tekintetében ma pontosan oly mértékben érvényesül mint 90 évvel ezelőtt, a mai vasúti rendszer és a magyar királyi államvasutak ma kialakult szervezete mellett már idejétmúltnak és indokolatlannak mutatkozik. ...az. adminisztráció egyszerűsítése és a kettős központi felügyelet megszüntetése érdekében időszerű lenne a jogszabályok, helyesebben az abban foglalt rendelkezések revíziója." Kelety Dénes az államvasutak szanálásának első félévi eredményét értékelve sajtónyilatkozataiban hangoztatta, hogy a MÁV 1924 júliusában pénzügyileg tiszta lappal indult.

29 A szanálás és a MÁV módosított üzletvitelének pénzügyi részleteiről azonban óvakodott a közvéleményt informálni. Talán azért, mert a MÁV pénzügyi helyzete nem volt tiszta. A MÁV-ot 1924 decemberétől is továbbra illették illetve terhelték az államvasutak már 28 KMA MÁV lg. iratok. Sz.n. 29 Kelety Dénes: A magyar királyi államvasutak utolsó évei és legújabb szervezete. - Vasúti és közlekedési közlöny. 1925. március 22. 108-116. old. 183