A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)
III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Merczi Miklós: Közlekedés a föld alatt Budapesten 155
6. ábra Budapest 1942-es metróhálózati terve és cl pont közötti szakaszával. A metró terv abban tért el az 1902-es leírástól, hogy a 2-es vonalra az Astoriánál eredendően nem képzeltek állomást. Az észak-déli metró vonalvezetése a Nyugati pályaudvartól a Népligetig a Zielinski féle központi íovasút nyomvonalát követte. A Nyugati pályaudvartól a gyorsvasút északi körének Duna parti szakasza felé tartott. Elsőként a kelet-nyugati vonal megépítése került napirendre, de a második világháború következtében előállott hatalmas pénzhiány és a háború egyéb következményei elhalasztották az építés kezdetét. A háború befejeztével, az újjáépítés megindulásával ismét napirendre került a földalatti vasút megépítésének gondolata. Növelte a metró építésének esélyeit az is, hogy 1948-ban Budapesten nagyszabású utasszámlálást tartottak. A honnan-hová és a mikor-miért kérdésekre adott válaszok kiértékelése a földalatti vasút szükségességét igazolta. 1949-ben a Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium irányításával elindult a konkrét tervezés. Sorra jöttek létre a terv megvalósításához nélkülözhetetlen eélvállalatok. A részletes tervek elkészítésére alapították a Földalatti Vasút Tervező Vállalatot, a FŐVATERV-et. A beruházás szervezésére alakult meg a Földalatti Vasút Vállalat és a vasút megépítését célozta a Földalatti Vasútépítő Vállalat megszületése. 1950. szeptember 17-én összeült a Minisztertanács abból a célból, hogy végleges határozatot hozzon a vasút építésének elkezdésére. (Igaz ekkor a Szent 164
