A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Bálint Sándor: Sopron és környékének autóbusz-közlekedése 1925–1950 között 135

Benzet és egy Chevroletét, valamint négy bérautót állított forgalomba. Gáncs is az egykori kocsiszínből lett garázsba költözködött, a Kft. mellé. A székesfehérvári személyzetből 6 gépkocsivezető követte őt, ám közülük többen visszamentek az egykori koronázó városba. A Kft. embereivel egészítette ki létszámát. A Kft. ekkoriban rövid időre feléledt és egy nagyobb autóbusszal állt ki a forgalomba. A Löverekbe járt, illetve a brennbergi igényeket elégítette ki. Minthogy tartalék kocsija nem volt, olykor napokig állt az autóbusza kilyukadt gumiabronccsal. Gáncs akkoriban naponként tíz lövéri és négy tómalmi járatot indított. Különjárattal is szolgált, ha azt legalább 10 utas kérte. 1943 szeptemberében három vonalon állt a város rendlelkezésére: - „A" vonalon napi 10 járattal a Löverekbe, a Turista házhoz; - „B" vonalon a tómalom felé hétköznap 4, munkaszüneti napon 6 járattal; - „D" vonalon, a déli vasútig naponta ötször haladt, végig, a Várkert - Deák tér - Képezde utca - Kossuth úton és vissza az Ujteleki úton az Ógabona térig. A „D" járattal körjáratot létesített a városban. Irodáját az Ógabona téren rendezte be, napközben autóbuszai is ott parkoltak, később a MÁVAUT költözött oda. Gáncs az 1920-as évek végétől gyakorolta a szakmát, igen nagy összeköttetéssel rendelkezett, gumiabroncsot, tüzelőanyagot akkor is szerzett, amikor a többi magánvállalkozó üzemét beszüntetni kényszerült. 1943 végén a temetőkhöz is járatokat indított. 1944. augusztus 30-án bevonultatták a Kft, utolsó soproni autóbuszát Mesterházy nevű gépkocsivezetőjével együtt. Gáncs Lajos kocsijai, azonban változatlanul szolgálták a város közönségét. Ám a brennbergi vonalat már nem vállalta az út rossz állapota miatt. A főhatóság 1944 novemberében megtiltotta vasár- és ünnepnapokon a vidéki autóbuszok indítását. 1944 végén menekülők áradata lepte el a várost, átmenetileg megnőtt az autóbuszok igénybevétele. Gáncs járműveinek gumiabroncsai nem bírták a túlterhelést, üzemét megszakítani kényszerült. November 9-én a következő közlemény jelent meg az újságban: „Az autóbuszforgalom anyaghiány miatt bizonytalan időre szünete ". December 4-én, a MÁVAUT a Dunántúlra menekített járművei közül kettőt a Sopron Kőszeg - Szombathely, és a Mosonmagyaróvár Csorna - Lövő - Kőszeg vonalán járatott. Menetrendjüket úgy állította össze, hogy a két kocsi Lövőn találkozott. E járatok zsúfolásig megteltek, szolgáltatásukkal jól kiegészítették az 1945. január 10-én Sopron - Szentgotthárd vonalra beállított Árpád típusú sínautóbusz munkáját. A front Sopront is elérte. 1945. március 31-én jeletek meg a szovjet hadsereg előőrsei a város határán, április 1-és elfoglalták a várost. Gáncs autóbuszai közül kettő a Huszárlaktanyában kiégett, a többi eltűnt. A Kft. győri központját lebombázták, jármüvei elpusztultak, illetve a német hadsereg még márciusban nyugatra vezényelte. A MÁVAUT járműállománya sem járt jobban. A háború után A háború után a megmaradt roncsokból építettek járműveket, Sopronban is ezekkel indult meg a gépkocsi-közlekedés. 1946-ban már megjelentek a magánfuvarozók. A Győri Általános Közlekedési Vállalat Kft. is feléledt s kiépítette kapcsolatait a Rába Magyar Waggon és Gépgyárral. A Győri Munkás c. lap 1945. november 22-én tényként közli , hogy a Rába, a hatalmas iparvállalat belépett a Kft-be, és soron kívül munkálkodik a megsérült városi autóbuszokon, de újakat is gyárt majd a számára. A két cég gyümölcsöző együttműködésének köszönhetően, 1946 márciusában Győrben és környékén már megjelentek a forgalomban a Kft. szürke-sárga autóbuszai, amelyek Budapestre is szállítottak utasokat. November 20-án Győr - Szombathely között is az utasok rendelkezésére álltak a cég autóbuszai. Egy hónappal korábban, amikor helyreállították a soproni és az abdai közúti hidat, Győr - Sopron között is megjelentek a jól megszokott autóbuszok. A Kft. egyelőre a városi forgalomra nem összpontosított, a helyközi járatait igyekezett megindítani, illetve sűríteni. Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár központtal terjeszkedett, autóbuszai, ponyvás, fapados teherautói hatalmas forgalmat bonyolítottak le. A főhatóság csak ideiglenesen adta meg a vonalengedélyeket, mert a nagy rivális, a MÁVAUT csak nehezen tért magához, hiszen 152