A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Szabó Attila: Magyar konstrukciójú forgószárnyas repülő szerkezetek 105

26. ábra Vodicska János autogirója a szerkesztővel a pilótaülésben Az előző levelezés azonban már „tűzoltómunka" volt, ugyanis a kis helikopter ekkor már repülésre alkalmas állapotban várta a sorsát meghatározó további döntéseket. A tervező, Vodicska János illegálisan, de nem minden előképzettség és repülési gyakorlat nélkül- több sikeres felszállást, függeszkedést és kismagasságú repülést végzett a szerkezettel. A végső döntés értelmében a légijármü megmaradhatott volna amennyiben a PG jármű-állományába számítva helyette egy gépjárműről lemondanak. A konstruktőr ekkor a helikopter rotoragyát és rotorlapátjait, valamint később a motort is elajándékozta (26. ábra). Müller Vilmos helikoptere A Repülés 1965 márciusi számának híradása szerint: ,, Müller Vilmos egykori repülő egyszemélyes helikoptert épített. A kis szerkezet számításai szerint egy 4x4 m-es helyről fel tud majd emelkedni. 1200 cm-es Volkswagen motorja 130 km-es sebességgel hajtja. Az építő szerint 5 órát tartózkodhat a levegőben és 1 óra alatt össze, illetve szétszedhető. A Légügyi Főigazgatóság jelenleg vizsgálja a „maszek" úton épített helikoptert, ami a tényleges repülésig még nehéz problémák elé állítja a lelkes repülő rajongót." A napi sajtóból újabb érdekes részleteket tudhattak meg az érdeklődők a budai „zsebhelikopterről'': ,,A pénzből, amit a különleges ötvözetű, jobbrabalra forgó irányú tengelyre, a közlőműre, a sok 27. ábra A Müller-féle kísérlet száz idomból összeszerkesztett légcsavarra, a súlypontvándorlás-mentes üzemanyagtartályra, a több ezer részből álló kabinra hét éven át költött, családi házat vásárolhatott volna, de ő a helikopter mellett döntött. Azt mondja, hogy a haladást és a közösséget akarja szolgálni gépével, amely alkalmas lesz növénypermetezésre, életmentő gyógyszerszállításra vagy az országutak rendőri ellenőrzésére is. " A gép rajzait utólag elkészítő Nyisztor János szerint a repülési próba sikertelenül végződött és a gép szétszedve elkallódott (27. ábra). „Müller Vilmossal az. Esti Hírlap cikke és fényképe alapján ismerkedtem meg a hatvanas évek közepén. Felkerestem, megismerkedtem vele és hosszas rábeszélés után beleegyezett, hogy lerajzoljam a gépét, melynek nem voltak műszaki rajzai. A közös az volt bennünk, hogy én is azonos elképzelésekkel foglalkoztam helikopterépítés vonatkozásában. Ekkor fényképeket is kaptam tőle a helikopterről. Egyéb részleteket nem tudok a helikopterről, csak annyit, hogy kipróbáltuk, de nem repült Nyisztor János" Maga az elképzelés egyébként nem volt eleve halvaszületett ötlet. Hollandiában sikeresen repült az ugyancsak Volkswagen gépkocsi motorral hajtott kísérleti helikopter (a VW-motor mind megbízhatósága, mind pedig léghűtéses felépítése 132