A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Szabó Attila: Magyar konstrukciójú forgószárnyas repülő szerkezetek 105

kis saját tömegű vitorlázógépek (Gyuri - I és II) építése mellett a „rúgkapáló" gépének kísérleteivel is sok időt töltött. A gép - Leonardo terveihez hasonlóan - a pilóta láberejét használta volna a szárnyak mozgatásához. A kevés „próbaüzemeltetés" - nem valóságos felszállás!- a berepülőpilóta teljes kimerülése miatt abbamaradt (19. ábra). 19. ábra Svachulay egyik csapkodószárnyú működő modellje Móga Dénes csapkodószárnyú gépe „ 130022 szám alatt a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróság Móga Dénes asztalossegéd kispesti lakosnak ehhez az okirathoz fűzött leírás és rajz alapján: „Mozgatható szárnyú sportrepülőgép" című találmányára szabadalmat adott. A találmány bejelentésének napja és a szabadalom időtartamának kezdete 1941 év szeptember 13. Budapesten, 1942 május hó 20-án" A szerkezethez különösebben sok hozzáfűzni való nincs. Érdekes viszont, hogy mennyire kitartóan tér vissza az „Ikarosz-szerű" szárnyalás vágya az emberekben. 2001 elején a televízió is közvetítette egy romániai kísérletező próbálkozásait, aki szintén hasonló elven szeretne levegőbe emelkedni, s már sokadik változatban építette meg „repülőgépét". Az egyik már emelő forgószárnyat is tartalmazott acsapkodószárnyak fölött...(20. ábra) Gazda Antal Helicospeeder-e Gazda Antal „Helicospeeder" sugárhajtóművel ellátott helikopterét 1944-ben építette. A gép törzséből 20. ábra A Móga féle repülő szerkezet hátranyúló hengeres rész oldalán speciális nyílás szolgált a kiáramló égéstermékek segítségével a főrotor nyomatékának kiegyenlítésére. Az amerikában épült gép kétüléses, zártkabinos konstrukció. Az elgondolás mintegy négy évtizeddel előzte meg az amerikai Hughes gyár NOTAR-programját, amelyben elsőként 1981 decemberében repült ilyen elrendezéssel egy módosított OH-6-os gép. 1943-as terveiben a helikopter törzsének végén a haladási irányra merőleges síkban is elhelyezett egy tolólégcsavart, amely a gép sebességének növelését hivatott volna szolgálni. Évtizedekkel később spanyol, francia angol kísérletek hasonló megoldásokat javasoltak a sok problémát okozó faroklégcsavar kiváltására. Érdekesség, hogy Gazda egy DC-3-as repülőgépre szerelt forgószárnnyal is kísérletezett, amely járulékos felhajtóerőt biztosított volna a fel-és leszállás kritikus szakaszaiban. A megfelelő vízszintes sebesség elérése után- mikor már a merevszárnyak is elegendő biztonsággal bírtak volna - a forgószárnyat hosszában behúzták volna a törzsbe. Gazda számításai szerint egy B-36-os nagygép hasonló kisegítő szerkezete 36,6 m-es átmérőjű forgószárnyat és a szükséges mozgató mechanizmust is beleértve mintegy 1550 kg tömeggel növelték volna meg a repülőgép üres súlyát (21.ábra). Németh István „Németh Helicopter Corp" Németh István amerikában megalakította a Németh Helicopters Corp. vállalatot és 1948-ban tervezett egy helikoptert elöl kétlapátos fő és hátul kéttollú 128