A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Szabó Attila: Magyar konstrukciójú forgószárnyas repülő szerkezetek 105

munkában lévő helicopterével udvarából sikerül felemelkednie és simán leereszkednie. A nagylelkű maecénás Rajz Izidor békéscsabai nagybirtokos. " Sajnos, a visszaemlékezések szerint a berepülés a szerkezet közeli nádasban történő becsapó­dásával (pilóta nélkül) végződött. A pénztárnok a további kísérleteket nem folytatta, a gép Anzani motorját eladta és helikopterét szétbontotta. Egy piramis-formájú törzseleme múzeumunk gyűjte­ményében található. Igényes kidolgozású modellje a repülési kiállításunkban szerepel (7. ábra). 7. ábra Ős Lajos és Fikker Károly konstrukciója Békéscsabán (jobbról Ős Lajos, balról Fikker Károly) Vass Lajos Aeromotiv helikopter szabadalma Vass Lajos budapesti mechanikus „Aeromotiv" nevű helikopterére 1910 novemberében kért szabadalmat. Szárny helyett egy tengelyen több emelőcsavar párt alkalmazott gépén, a többszörös beosztású, szárnyas csavartengely egy mérlegszerű kengyelben föl-le-, billenthető gerinccsőre lett volna erősítve és támasztó kerettel ellátva. Ugyancsak erre kívánta erősíteni a motort is. A kengyel alsó részének folytatásánál egy kosár található, amelyben az aviatikus foglal helyet. Innen történik a kormányzás is. A mélyen fekvő súly­pont lehetetlenné teszi a felborulást, a lezuhanás mcg­gátlására pedig egy automatikusan nyíló siklóernyő­rendszer szolgál, amely a gerinccső végére van szerelve. A szabadalom csak szabadalom maradt, a gép soha nem épült meg. Figyelemreméltó azonban a mentő­rendszer (az ejtőernyőt évekkel később próbálták ki és alkalmazták életmentésre az I. világháborúban!), a teljes gépet mentő ejtőernyők az utóbbi években kerültek ismét előtérbe ultrakönnyű kisgépek esetében. Bartha Miksa és Madzsar József szabadalma Császári Szabadalmi Hivatal, szabadalmi leírás, kiadva 1912 július 26 No. 249702, osztály 77h, csoport 26/01 Bartha Miksa és Madzsar József Budapesten ,, Csavarszárny elrendezés légcsavarpárokhoz. Német Birodalomban szabadalmazva május 25­1909 A helikoptereknél az emelőcsavar előre csapódó szárnya relatív gyorsasággal érinti a légáramot, mely az emelőcsavar forgásával megnagyobbodott. Ezzel ellentétben a relatív gyorsasága a hátra csapódó szárnyaknak csökkentik a csavarok állandó fordulati gyorsaságát. Két egymásra rendezett és ellenkező irányban forgó csavarnak A és B a két egyoldal emelőerő Pa és Pb tartják az. egyen­súlyát. Ezzel ellentétben előállhatnak a rendszerre nézve jelentős feszültségek, melynek befolyására a 15 csapágyban L szorító, kivezető erők léphetnek fel. Ezt a kellemetlen állapotot a találmány úgy enyhíti, hogy az egyes, ön-merev csavarszárnyak, egymástól függetlenül, középen csuklóban telepítve lesznek, melyek a csavarszárnyak középvonalához oly módon vannak ferdére állítva, hogy a forgó-csukló tengelye az. utolsó a csavarszárnyak közép­vonalától az előperemig éles szöget képezzen. Szabadalmi igények: 1. Légcsavarpárok csavarszárny elrendezése: egymással ellentétesen forgó, egymásra rendezett csavarok, melyek biztosítják a csavarok tengely felőli meghajtását és süllyedési jogosultságát, melyek a csavar tengelyfelőli helyzetének állandó mozgását szolgálják. Ezzel biztosítják, hogy a függőlegesen ön-merev csavarszárnyak egymástól függetlenül, középesük! ó-mozgás lehetőségével vannak telepítve, melyek a csáva rszárnvak középvonalához, oly módon vannak ferdére állítva, hogy a csukló-tengely az. utolsó /a csavarszárnyak középvonalától az első peremig vannak elképzelve/ és igy hegyes szöget képezzen 2. Csavarszárny elrendezés az. igény szerint 1. azért van ismertetve, hogy a mélyebben fekvő csavar­113

Next

/
Oldalképek
Tartalom