A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Szabó Attila: Magyar konstrukciójú forgószárnyas repülő szerkezetek 105

Ludwigh Ede helikoptere Ludwigh Ede szolnoki születésű, Párizsban élő mechanikus 1896-ban a párizsi szabadalmi bizottsághoz beadott helikopter találmánya az egyik legelső ilyen jellegű magyar próbálkozás. A gépen egy függőleges tengelyen két négyágú emelőcsavart alkalmaz, a vízszintes tengelyen két vontató légcsavar található. A helikopter érdekessége a két mozgatható szárny, melyek mozgatását a légcsavarok hajtásával együtt a berendezés első részén elhelyezett motor végzi. A szárnyak cellákra osztott szerkezetében különleges, a lecsapáskor záródó, felfelé mozgáskor pedig automatikusan nyíló zárólapok találhatók. Az életnagyságú szerkezetben elektromotor szolgáltatta volna a szükséges teljesítményt, a modellt óraműves szerkezet hajtotta. Az „ortho-helikopter"-t a francia sajtó nagy elismeréssel fogadta. Ennek ellenére a szerkezet teljes méretben sohasem épült meg. Szép kidolgozású bemutató modellje a repülési kiállításunk egyik értékes és népszerű exponátuma (5. ábra). 5. ábra Ludwigh Ede repülő szerkezete A Lorenz-testvérek 200 Le-s motorja helikopter számára A magyar származású Lorenz-testvérek autó, hajó és léghajó motorjait külföldön is ismerték. Később Párizsba költözve folytatták munkájukat, motorjaik az első és legszellemesebben megkonstruált motorok közé tartoztak az ezerkilencszázas évek elején. 1909-ben a Hertlé-féle gyárban dolgoztak saját találmányú 200 Le-s motorjuk tökéletesítésén, amelyet helikopterükön akartak elhelyezni. Huberth Andor forgószárnyas repülőgépe Huberth Andor 1909-ben bejelentett „lapátkerekes repülőgép" találmányára 1911-ben kapott szabadalmat. A gépet a tervek szerint szárnyak helyett két, a törzs oldalán elhelyezett lapátkerék emelte és tartotta volna a levegőben. A felfelé kissé szűkülő, négyszög alaprajzú törzsön négy kerék található, a törzs végén pedig magassági és oldalkormány. Huberth szerint a gép nekifutás nélkül helyből felemelkedve repülhet és képes egyhelyben is lebegni a levegőben. A gép 1911-ben elkészült, vázának vászonnal történő borítására már nem került sor. A repülési próbákat nem kezdték meg, mivel a szakértők a gépet nem tartották repülésre alkalmasnak a nehézkes szerkezet és a meghajtás kivitelezésének hiányosságai miatt (6. ábra). 6. ábra Huberth Andor mérnök Dárda községben készített helikoptere, 1911 Ős Lajos kísérletei 1910 nyarán -alig egy esztendővel Blériot budapesti bemutató repülését követően, s a fővárosban ekkor rendezett nemzetközi repülőversenyekkel egyidőben - érdekes kísérlet tanúi lehettek a békéscsabai lakosok. Békésmegyei Közlöny 1910junius 5. „ Ós Lajos helikopter kísérletei Ós Lajos repülőgépje elkészült 111