A Közlekedési Múzeum Évkönyve 12. 1999-2000 (2001)

III. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 103 - Szabó Attila: Magyar konstrukciójú forgószárnyas repülő szerkezetek 105

A magyar forgószárnyas vagy egyéb módon helyből felszálló szerkezetek Martin Lajos „Lebegő kereke" Martin Lajos 1896-ban több korábbi kísérletezés után elkészítette „Lebegő kerék" nevű repülő szerkezetét. Találmányára már korábban, 1893ban kapott szabadalmat. A készülék modelljét a budapesti Mérnök és Építész Egyletben be is mutatta. 1893 december 12-n a kultuszminisztériumtól kapott 1000 korona segéllyel megépítette az emberi erővel hajtott, taposópedálos hajtású gépét. Számításai szerit a szerkezet négy lebegő kerekét egyenként 0,1 Le teljesítmény kifejtésével lehetett volna mozgásban tartani (4. ábra). 4. ábra Martin Lajos „lebegő kereké"-nek részlete „Még 1891-ben tettem egy fel és alá oszcilláló szárnykészülékkel kísérletet; az első 64 cm-nyi sugarú szárny huszonnégy másodpercenkénti csapásoknál letört, az oszcilláló tömeg nem volt képes a fejlődő tehetetlenségi nyomatékot kitartani, erősebb szerkezetnél a tehetetlenségi nyomaték megint annyira megnövekedett, hogy kénytelen voltam az oszcilláló szárny eszméjét a tehetetlenség okozta munkaveszteségek miatt elejteni. A kísérlet oszcilláló szárnyakkal nem sikerülvén, átláttam, hogy a szárnycsapásonkent meg-megújuló veszteségek kikerülésére okvetlenül szükséges, hogy az oszcilláló mozgást folytonos körforgással pótoljam. Ezt elértem olyan szer-kezettel, melynél a folytonos körben forgatott szárny a körútjának csak bizonyos (p sz.ögterén belül marad kifeszítve, a körpálya többi (360-(p szöglérnyi) részén pedig, be van vonva. A végre a körben forgó szárny oldala mellé egy igazító készüléket alkalmaztam, mely a szögtérre lépő szárnyat kifeszíti, ellenben az abból kilépőt bevonja. És mivel a körben körülvezetett szárny, ha a szögtérben mozog, mely csak kicsiny lehet, azt sokkal hamarább át fogja futni, mint a nálánál nagyobb 360-(p szögtért, nehogy a szárny aktív működésére követendő szünetelés a lebegést a sohasem szünetelő gravitáció negatív hatása miatt meghiúsítsa, szükséges, hogy a dolgozó szárny tengelye egy másik hasonló alakú szárnyat kapjon, mely, amazt felváltja, mihelyt a szögiért elhagyja. S mivel szükséges, ha e második szárny a tért elhagyja, hogy egy harmadik azt pótolja, s így folytatva egy negyedik a bevonuló harmadikat: kevés meggondolás után, a lapátkerék eszméje előtt állunk. A szárnyak t. i. nem egyebek, mint a kerék kerületében körbeállított lapátok" Mariin Lajos szerkezetével sajnos tévúton járt, mint minden más, az emberi erőre alapozó repülési elképzelés. Munkája nem segítette elő a forgószárnyas repülés nehéz kérdésének megvalósítását. A lebegő kerékkel végzett sikeres felszállás (Bartha Gergely repülése) csak a fantázia szüleménye, a szerkezet nem tehette lehetővé az emberi erővel történő repülést. „Martin tévedése lényegében az indukált ellenállás ismerelének hiányából adódik, amellyel akkoriban még nem számolt a tudomány. Lilienthal vitájuk során helyesen mutatott rá a leáramló levegőbe táplálandó szükséges teljesítményre, de Martin ezt nem fogadta el. Ezért vitatkozott vele; mert úgy értelmezte, hogy a lebegő állapothoz nem szükséges teljesítmény. Martin matematikai levezetései hibátlanok, de a fizikai jelenség egyes tényezőit nem vehette figyelembe; mert akkor még nem voltak meg ezek az ismeretek" -Hadházi Dániel (műegyetemi tanszékvezető, helikopterkonstruktőr lektori véleménye). A nevezetes lebegő kerék a kolozsvári múzeum gyűjteményébe került. Két lapátjának letört részét Mariin Lajos rokona 1970-ben gyűjteményünknek ajándékozta. 110