A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Bálint Sándor. Győr és környékének autóbusz-közlekedése 1925-1950 között 151

A Kft-t egyre többen kritizálták 1946 végén. A város újabb vonalakat akart, illetve közvetítette az igényeket Inkeiékhez. A vállalat igazgatósága azonban az igényeket, autóbuszok hiányában nem tudta teljesíteni. A Magyar Waggongyár pedig üzlettársa volt, megrendeléseit mégsem teljesíthette határidőre, mert kapacitását jóvátételi szállítások kötötték le. Október közepén, amikor egy újabb autóbuszt vehettek át Inkeiék meghoszszabbították a városi járatukat, és Újvárostól az Ipartelepekig közlekedtették társasgépkocsijukat. A vállalatnak ekkor mindössze nyolc autóbusza és öt teherautója volt. E kis járműparkkal bonyolította le a távolsági, a helyközi és a városi forgalmat. November 20-án Győr-Szombathely között teremtettek autóbusz összeköttetést. 1946 őszén a megyében mindösszessen 15 autóbusz, illetve ponyvás pados teherautó bonyolította le a személyforgalmat. Novemberben államosították a Magyar Waggonés Gépgyárat, nevét ettől kezdve magyarosan írták. Az államosítás különleges jogi helyzetet teremtett a Kft-ben, az állam üzlettársa lett. Ezzel egyidejűleg a város vezetősége újra napirendre tűzte a Kft-vel kötendő társulás kérdését. A december 18-i közgyűlésen előterjesztették e témát. Az erről szóló jegyzőkönyv azt tartalmazza: "...A közgyűlés a kisgyülésnek a pénzügyi és jogi bizottságok véleményével támogatott javaslatára elhatározza, hogy a Győri Altalános Közlekedési Vállalat Kft. cégbe, lehetőleg 51 %, de legalább egyharmad (33,1/3) érdekeltséggel betársul. Elhatározza a közgyűlés, hogy a betársulás során az egyharmad törzstöke rész megváltásaként természetben (apportként) beviszi a vállalatba a Budai úton fekvő 1393/7 és 1393/8 hrsz. számú összesen mintegy 2400 négyszögölt kitevő telkeket, továbbá az idegenforgalmi pavilon épületét a hozzátartozó megfelelő nagyságú telekkel és a város tulajdonát képező benzinkutakat, ezek közül mégis kivéve azt, amelyre a városnak a saját, elsősorban a tűzoltóság használatára szüksége van. Utasítja a kgy. a város tanácsát, hogy a társulási szerződést és az azzal kapcsolatos szükséges egyéb megállapodások tervezetét készítse el és terjessze a legközelebbi közgyűlés elé. Megindokolja a kgy. ezt az elhatározását azzal, hogy a helyi és környéki közlekedésbe, függetlenül a hatósági ellenőrzéstől, irányítási jogot kíván biztosítani a város közönsége részére, ezúton is megkívánja valósítani a helyi és környéki közlekedés községesítését. Ezt a kgy. határozatot, a város közönségének egyidejű hirdetményi értesítése mellett 15 napi közszemlére kell kitenni, majd utána jóváhagyásra fel kell terjeszteni a belügyminiszter úrhoz. Erről a belügyminiszter urat feliraton, a város közönségét hirdetményen, a város tanácsát és a Győri Altalános Közlekedési Vállalatot jkv. kivonaton kell értesíteni."

23 A Kft-ben nyugtalanság lett úrrá. Korábban, a többi vállalatnál, továbbá az államigazgatásban, szakigazgatásban stb. véghajtott tisztogatások, un. B listák elkerülték Inkeiéket, mindenkit felvettek, akik szakmailag megálltak a helyüket, és fegyelmükkel sem volt baj. A hír hallatán feszültség keletkezett a munkások között, amelyeket a pártok olykor táplálták. Akkoriban a cégnél a legalacsonyabb órabér 86 fillér volt, a legmagasabb elérte az 1,28 Ft-t. Már folyósították a családi pótlékot, s különféle segélyeket osztottak ki a dolgozók között. Az igazgatóság a kalauzi és a sofőr egyenruhákhoz már részben beszerezte az anyagot, megindultak a tárgyalások a szabókkal. 25 sofőrt és 8 kalauzt érintett e kérdés. A cég itt tartott, amikor megismerték a város határozatát. 1947 elején leállt a forgalom a szombathelyi, a téti, a kisbéri, a hédervári, a budapesti és a horvátj árfalui vonalon. A hatalmas havazás nem tette lehetővé a közlekedést. A tél hosszan elhúzódott, a helyközi járatok közül a szombathelyi csak márciusban indult újra, máshol szakaszosan közlekedtek az autóbuszok. Budapest-Horvátjárfalu között februárban egy-egy járat kimaradásával ugyan már jártak a kocsik. Az olvadás után kiderült, hogy a korábban járhatóvá tett utak feláztak, tönkrementek. A megye üzembe állította egyetlen gőzhengerét, amelynek kapacitása naponként kb. 150 méter volt. Mialatt szünetelt a forgalom a helyközi járatokon, a városi közlekedés megjavításán munkálkodtak. A felszabadult kocsikkal ideiglenesen kisegítették a városi vonalakat. Az 1946. végén és az 1947 elején államosított ipari vállalatok vezetését a Nehézipari Központ vette át. Ennél fogva a NTK-nek részesedése " Győr megyei Levéltár. Győr. sz. kir. város kgyj. 1946/277. 230.p. 171