A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

III RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 359 - Szabó Attila: A Közlekedési Múzeum aszódi „Lloyd” repülőgépe és restaurálása 373

Szabó Attila A Közlekedési Múzeum "aszódi Lloyd" repülőgépe és restaurálása A Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űr­hajózási Állandó Kiállításának 1997-es tavaszi újranyitásakor az akkor 12. évébe lépő kiállítás installációinak, fotóinak részleges megújítása fi­gyelemreméltó javulást hozott az 1985 ősze óta lassan öregedő anyagban. Az igazi szenzációt és a szakértők számára a legnagyobb örömet azonban mégis valami más okozta a meleg tavaszi napon. A múzeum birtokában lévő legrégebbi, viszonylagos épségben megmaradt eredeti repülőgép, az Aszódi Lloyd múzeumi tulajdonba kerülésének 80. évfor­dulója e gép életében is jelentős változást hozott. Múzeumi szinten igen jelentős anyagi ráfordítás­sal, s csaknem három esztendős munkával a rend­kívül értékes repülőgép teljesen megújulva, restau­rálva került ismét a látogatók elé. Érdekes játéka a sorsnak, hogy nyolc évtizeddel később csaknem méternyire ugyanazon a helyen tekinthették meg az érdeklődők a felújított repülő­gépet, mint első kiállítási bemutatkozásakor, 1917­ben, a Hadirepülőgép Kiállítás egykori látogatói. A Repüléstörténeti és Űrhajózási Állandó Kiál­lítás eredeti repülőgépei között kiemelt helyet él­vező repülőgép nem véletlenül kapott ilyen meg­különböztetett figyelmet. Az 1914-ben Aszódon gyártott kétfedelű (biplán építésű) repülőgép a Közlekedési Múzeum repüléstörténeti gyűjtemé­nyének muzeológiai szempontból legértékesebb darabja. Mint az első ipari körülmények között előállított magyar gyártású repülőgép, ipartörténeti szempontból is jelentős exponátumunk, a géphez fűződő világrekordok pedig (Aspern,1914 július 27-e, 5440 és 6170 m magassági rekord- Bier Hen­rik igazgató - pilótával) nemzetközi szinten is nyilvántartott és elismert ritkasággá teszik. A repülőgép unikalitását fokozza, hogy prototí­pusról van szó, s az első világháború időszakából ez az egyetlen fennmaradt, eredeti fődarabokat tartalmazó repülőgép a magyarországi közgyűjtemé­nyekben. Nemzetközi jelentőségét a német DFW (Lipcse) -kapcsolat révén is jegyzik, ugyanis a gép hegesztett csőszerkezetű törzse a német gyárból származik. A magyar konstruktőrök között, akik a gyártást előkészítették, a nagy tekintélynek örven­dő Melczer Tibor műegyetemi tanárt is megtalál­hatjuk. Az aszódi nevelőintézet egykori műhelyeiből kinőtt és rövid ideig igen jól működő Monarchia­beli repülőgépgyár sajnos a tiszavirág-életű vállal­kozások közé tartozott. A cég 1912. évi alapításkori neve Magyar Lloyd Autómobil és Motorgyár Rt. - Ez a cégnév 1914-ben Magyar Lloyd Repülőgép és Motorgyár Rt.-ra módosult. A Lloyd leányvállalata volt az Első Ma­gyar Légcsavargyár Rt. 1920-ban, miután a trianoni békeszerződés a magyar repülőgépgyártást meg­tiltotta, a cégnév Magyar Lloyd Művek Rt.-ra mó­dosult s háztartási berendezések (fabútorok) előál­lítására s papírgyártásra álltak át. 1923-tól ismét névváltozás eredményeként az új megnevezés: Magyar Lloyd Papírgyár Rt. 1926-ban piaci nehé­zségek miatt a céget felszámolták. Ennek a gyár­nak volt tehát az első, magyar kezek által itthon összeállított darabja a később Lloyd 40.01 oldal­számmal lajstromozott gép. A nevezetes prototípus első nyilvánosság előtti szereplésére közvetlenül elkészülte után került sor (1. ábra). Az idegen nyelvű szaklapok 1914-es versenytudósításai után (pl. Zeitschrift für Flug­technik und Motorluftschiffahrt, 1914 júliusában ) elsőként a magyar nyelvű repülési sajtóban az Aero-ban 1916-ban olvashattak erről az érdeklődők: "A Magyar Lloyd. Úgyszólván az utolsó békenapokban, még 1914 június 27-én Aspernban Bécs mellett Bier Henrik főhadnagy egy utassal 6170 m. magasságot ér el és ezzel világrekordot teremtett! Bennünket ma­gyarokat a kétségkívül nagyszerű sporteredményen 373

Next

/
Oldalképek
Tartalom