A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányok 127 - Dr. Eperjesi László: Magyarország nemzetközi légügyi kapcsolatai 1920-1938 között 261

pélyes külsőségek között 1938. július 5-én Varsóban került sor.

83 A magyar-jugoszláv légiforgalmi kapcsolatok rendezésére 1939-ben került sor, de a két ország közötti tárgyalások már 1938 elején megkezdődtek. 1939. május 10-én Budapesten aláírták a magyar-jugoszláv légügyi egyezményt és jegyzőkönyvet. „...A légügyi egyezmény és jegyzőkönyv értelmében Magyarország részére lehetőség nyílik a következő 3 új légivonal kihasználására: 1./ Budapest-Belgrád-Athén, 2./ Budapest-Zágráb és onnan Olaszország felé, 3./ BudapestOlaszország jugoszláv terület feletti leszállás nélküli átrepüléssel. Ezzel szemben Jugoszlávia tetszés szerint választhat 3 Magyarország felett áthaladó vonalat, melyek közül az egyik szintén mentes a sz.omsz.éd államban való leszállás kötelezettségétől. " A Budapest-Belgrád légijárat ünnepélyes megnyitására magyar küldöttség jelenlétében 1939. augusztus 7-én Belgrádban került sor.

85 Hasonló külsőségek között fogadták a jugoszláv Aeroput légitársaság első gépét 1940. július 18-án Budapesten.

86 A magyar kormánypolitika a sikeres nemzetközi diplomáciai tevékenység mellett jelentős anyagi erőfeszítéseket is tett Magyarország légi forgalmának fejlesztéséért, különösen a harmincas évek elejétől kezdve (7. ábra). A magyar kormány első ízben teljes nyíltsággal a kereskedelemügyi tárca 1929/30. évi költségvetési előirányzatának indoklásában jelezte törekvéseit Magyarország légi közlekedésének minél gyorsabb ütemű fejlesztésére. „...Jelentősebb összeget kívánok fordítani a magyar aviatika továbbfejlesztésére... " hangzott a kereskedelemügyi miniszter előterjesztése. „...A magyar aviatika az. 1926. évi párizsi egyezmény megkötéséig teljes tétlenségre volt ítélve és csak ettől az időponttól kezdve vált lehetővé annak lassú ütemű fejlesztése, ez is csak a rendelkezésemre állott igen szerény költségvetési keretekhez, képest... A kereskedelmi aviatikának az egész, világon észlelhető rohamos fejlődésére való tekintettel azonban hazánk kereskedelmi aviatikájának és általában a magyar repülés ügyének továbbfejlesztése sem halasztható már tovább s úgy forgalmi, mint gazdasági és pénzügyi szempontok elkerülhetetlenül szükségessé teszik a fokozatos kiépítést. Ezt tartottam szem előtt a Légügyi hivatal 1929/30. évi költségvetési előirányzatának elkészítésénél s ezért emeltem a hivatal személyzeti létszámát, valamint egyéb kiadásait. Emellett nem térhetek ki a hazai légi vállalatok támogatása elől sem, mert a forgalom nagyobb arányú kifejlődéséig ezek a vállalatok állami támogatás nélkül, megfelelő magántöke hiányában nem maradhatnának fenn. " 7 A kormány a Légügyi Hivatal költségvetésén felül már 1928-ban is jelentősebb összeget, mintegy 6.700.000 pengőt fordított az 1926/27. évi költségvetési többletből a légi forgalom fejlesztésére.

88 A Légügyi Hivatal 1925-38-as évek közötti költségvetései (1. táblázat)

9 meggyőzően mutatják, hogy a kormány 1930-tól kezdve fokozatosan növelte a légi közlekedés (és benne a katonai repülés) fejlesztésére fordított összegeket. 1925 és 1938 között a Légügyi Hivatal költségvetése tizenhétszeresére növekedett. Az 1932/33. évben a Légügyi Hivatal költségvetését 1.457.200 pengőről 6.662.700 pengőre, mintegy négy és félszeresére emelték. Ebben a költségvetési évben 4.267.700 pengőt szinte teljes egészében új repülőgépek vásárlására fordítottak. „...A Légügyi Hivatal repülőgépeinek és felszerelésének úgyszólván teljes elhasználódása következett be. Miután most már úgy a repülőmotorok, mint a repülőgépek egyéb alkatrészei is, a külön-külön kicserélést nem teszik lehetővé sem gazdaságossá, a nemzetközi viszonylatba már teljesen bekapcsolódott légiforgalmunk megfelelőbb berendezése életbiztonsági szempontból sem tűr további halasztást. "

90 - hangzott a kereskedelemügyi miniszter indoklása. Az új repülőgépek vásárlására fordított összegek a harmincas évek második felében tovább növekedtek. A Légügyi Hivatal dologi kiadásai, amelyek nagyobb részt a repülőgépek vásárlására fordított összegeket tartalmazták, 1925 és 1938 között huszonnégyszeresre növekedtek. A költségvetési adatok inkább csak tájékoztatnak de az állami zárszámadások adatai sem adnak valós képet arról, hogy a magyar kormány valójában mennyi pénzt fordíthatott a légi közlekedés fejlesztésére 1926 és 1938 között. A MALÉRT például 1931-ben teljesen állam tulajdonba kerül, de ez a tényt először csak az 1938. évi állami zárszámadás publikálja. Az állami zárszámadások 282