A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

IV. RÉSZ 407 - Előzetes közlemények és rövid tartalmi összefoglaló a Közlekedési Múzeum XI. Évkönyvéhez (magyar, angol, német nyelven) 429

désének, szerkezeti megoldásainak történetét. A tanulmányban részletes leírásokat találhatunk az egyes szerkezetek felhasználásával megépített, illetve felújított jelentősebb hídjainkról. Dr. Eperjesi László: „ Magyarország légügyi nemzetközi kapcsolatai 1920-1938 között." A szakszerű és olvasmányos stílusban megírt tanulmány bemutatja a két világháború közötti korszak magyar légügyi helyzetét. A tárgyalt korszak első évtizedének kutatása és aktuális eredményeinek tárgyilagos közreadása rámutat a trianoni békediktátum aláírását megelőző és az azt követő időszak külpolitikai eseményeinek hazánk minden fejlődési célját és igényét meggátolni szándékozó törekvéseire. Ebbe a koncepcióba tartozott a magyar belföldi és a nemzetközi légi forgalmat is megszorító rendelkezések sorozata. Az anyag második része időrendi sorrendben jól szemlélteti a nemzetközi légi forgalom megindításával és fejlesztésével kapcsolatban tett kormányzati erőfeszítéseket, a légiforgalmi egyezmények létrehozását. A tanulmány az elért eredmények számszerű bemutatásával zárul. Dr. Mészáros Balázs: „ Hajózást érintő törvények a két világháború közötti Magyarországon." A szerző munkájában szemléletesen mutatja be az elfogadott törvényeken, azok előterjesztésein, indoklásain keresztül azt az eredményes tevékenységet, amit a két világháború közötti időszak magyar kormányzata az ország gazdaságának, külkereskedelmének javítása, a dunai hajózás fellendítése és a Dunatengerhajózás megteremtése érdekében végrehajtott. Az adott korszak közlekedéspolitikája jelentős beruházásokkal támogatta a vízi közlekedést és infrastruktúráját, (Duna-tengerhajózás beindítása, a Budapesti Nemzeti Szabadkikötő megépítése stb.) ami hozzájárult az általános gazdasági felemelkedéshez. Szeibert János: „ Hazai hajógyártásunk az 1945-1962-es évek között." A szerző a magyar hajógyártó ipar tevékenységét mutatja be a második világháború befejezésétől az egész hajógyártó ipar 1962. évi átszervezéséig terjedő időben A tanulmány bevezető részében felsorolja azokat a veszteségeket, amelyeket hajóparkunk és infrastruktúrája a második világháborúban elszenvedett. Majd megismerteti az olvasót az Óbudai Hajógyár, a Ganz Hajógyár, a Balatonfüredi Hajógyár, a Váci Hajógyár történetével, bemutatva ezeknek az üzemeknek a gyártmányait, mennyiségi és minőségi eredményeit. A korszakot a négy gyárat egyesítő Magyar Hajó- és Darugyár megalakulásával zárja le. Domonkos Csaba: „ A Közlekedési Múzeum sajtókapcsolatai és a látogatottság 1998 évben." A szerző a tanulmány bevezető részében elemzi és összegzi az elmúlt évek sajtókapcsolati és közönségkapcsolati munkáját. A látogatottsági adatok elemzéséből kiderült, hogy legjelentősebben az egyéni látogatók száma esett vissza. A csökkenés megállítása érdekében rendszeres és napi élőkapcsolatot alakítottak ki az írott és az elektronikus sajtóval. Olyan előre megszerkesztett híreket, információkat adnak a szerkesztőségeknek, amelyeket szinte változtatás nélkül adhatnak közre. Fontosnak tartják az időszaki kiállítások esetében nemcsak a megnyitáskori, hanem még inkább a kiállítás nyitvatartása alatti későbbi időpontban megjelenő figyelemfelhívást. Az 1998-ban bevezetett sajtókapcsolati rendszer pozitív hatása mind a sajtómegjelenések számában, mind a látogatottság növekedésében lemérhető volt. Barkóczi Jolán: „ Vasúti tisztviselők és szaklapjaik az Osztrák - Magyar Monarchia korában." A szerző a bevezető részben a magyar vasutasság társadalmi kialakulását, szerveződését, tagozódását mutatja be a Magyar Királyi Államvasutak kialakulásától az első világháborúig terjedő időszakban. Ezután részletesen tárgyalja a vasúti hivatalnokok tagozódását, illetményhelyzetét, társadalmi életüket, az egyesületek, klubok szerveződését. Az 1872-ben alapított Magyar Tisztviselők Országos Egyesületének megalakulásától számíthatjuk a hivatalnokok lapjainak megjelenését. A Magyar Vasúti és Hajózási Klub lapja a Vasúti és Hajózási Hetilap a klub egész életét végigkísérte, sőt a két világháború közötti korszakban is megjelent. Dr. Czene Valéria: „ A közlekedés környezetvédelmi szakirodalmának forrásgyűjteménye (19691979)." A szerző tanulmányában a közlekedéstudományi szakterület egy fontos részének a közlekedés környezetvédelmi kutatásainak szakirodalmi forrásgyűjteményét állította össze egy évtizedre vonatkozóan. A feldolgozott 1969-1979 évek közötti időszak a környezetvédelmi jellegű tudományos tevékenység megindulásának korszaka. Az anyagot a következők szerint rendezte: bibliográfiák, szótárak, enciklopédiák, törvények, határozatok, kézikönyvek, szakkönyvek, tankönyvek, jegyzetek, disszertációk, folyóiratcikkek. 433