A Közlekedési Múzeum Évkönyve 11. 1996-1998 (1999)

IV. RÉSZ 407 - Előzetes közlemények és rövid tartalmi összefoglaló a Közlekedési Múzeum XI. Évkönyvéhez (magyar, angol, német nyelven) 429

Dr. Berta István - Dr. Katona András: „Múzeumok a századfordulón." A tanulmány a magyar múzeumok kialakulásának, fejlődésének rövid összefoglalója a 18. századtól napjainkig. A felvilágosodás és a nemzeti öntudatra ébredés a magyar főnemesség körében az 1700-as évek végén megindította azt a tudatos kultúrtörténeti gyűjtési folyamatot, amelynek eredményeként már 1802. november 25-én megalakulhatott Európában harmadikként a Nemzeti Múzeum. A múzeum gyűjteményi alapját gróf Széchényi Ödön adománya képezte, amelyben könyvtárát, térképeit, metszeteit, kéziratait és egyéb az ország történetére vonatkozó régiségeit ajánlotta fel. A Nemzeti Múzeum végleges épületének elkészültéig 1847-ig a gyűjtemény több költöztetést élt át. A gyűjtemény és a gyűjtőprofil a nagylelkű adományok következtében folyamatosan bővült, a zsúfoltság nőtt, amely szükségszerűen követelte a szakmúzeumi, az egyházművészeti, illetve a vidéki tudományos és művészeti múzeumok szervezésének beindítását. így alakulhatott meg elsőként 1872-ben az Iparművészeti Múzeum. A Szépművészeti Múzeumot 1896-ban alapították, épülete 1906-ra készült el. A Fővárosi Múzeumot 1887-ben alapították, az Aquinkum Múzeumot 1894-ben építették fel. 1896-ban a millenniumi ünnepségek évében alapították meg a Magyar Mezőgazdasági Múzeumot és a Közlekedési Múzeumot. A századfordulóra a vidéki múzeumok száma meghaladta a százat. Ebben az időszakban még több szakmúzeum alapítási kísérlet is volt, amelyek azonban különböző okok miatt nem valósulhattak meg. A Hadtörténeti Múzeum 1918-ban nyílt meg. A Közlekedési Múzeum hasonlóan a Mezőgazdasági Múzeumhoz jelentős országos kiállítóhálózatot épített ki. Dr. Katona András: „ A Közlekedési Múzeum 1996-1998. évi munkája." A múzeum főigazgatója tanulmánya bevezetőjében általános képet fest az intézmény elmúlt három évi munkásságáról. Megállapítja, hogy a szűkülő anyagi források ellenére egyre több látványos időszaki kiállítást rendeztek, folytatták az előző évek gyakorlatának megfelelő kutató és infrastruktúra felújító, bővítő tevékenységet. A nagyszámú időszaki kiállítás eredményeként a látogatói létszám csökkenése megállt, sőt növekedésnek indult. A közalkalmazotti kereseti lehetőségek miatt gondot jelent a megfelelő személyi állomány biztosítása. A nehézségek ellenére azonban biztosított a kiállítások rendezése, a szerény mértékű gyűjteménygyarapítás, a raktározási gondok javítása, a felújítások, beruházások megvalósítása és a múzeum működőképessége. Az évenkénti részletes összefoglalókban tételesen számol be az adott évben elért kiállításrendezési tevékenységről, a tudományos kutató munka eredményeiről, a gyűjteménygyarapításról, a számítógépes nyilvántartás kiszélesítéséről. Tájékoztatót ad a pályázati úton nyert összegek felhasználásáról, melynek jelentős részét műtárgy restaurálásra fordítottak (pl. András nevű gőzmozdony, Steyr gépkocsi, Lloyd repülőgép stb.). A közművelődés területén is előrelépés történt. Pályázati úton nyert pénzösszegből megvalósult a múzeum Internet kapcsolata, három nyelvű színes prospektus kiadására került sor 60000 példányban és tovább javult a sajtó, propaganda munka is. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a szakmai szervezetek által kiírt „ Az Év Múzeuma " pályázaton külön elismerésben részesítették az intézmény 1996. évi szakmai tevékenységét. A műszaki feladatokról adott tájékoztatóban beszámol a tárgyi évben elvégzett kiállításépítési, restaurálási, üzemben tartási, felújítási és beruházási munkákról. Az évenkénti részletes összefoglalók befejezéseként a gazdasági feladatok végrehajtásáról számol be, táblázatokban ismerteti a múzeum gazdálkodásának számszerű adatait. I. rész A Közlekedési Múzeum gyűjteményének története Dr. Eperjesi László: „ A Közlekedési Múzeum történeti értékpapír gyűjteménye " című munkájában beszámol arról, hogy az önálló részvénygyűjtemény 1965-ben jött létre és jelenleg 256 leltározott darabból áll. A gyűjteményben állampapírok, elsőbbségi kötvények, záloglevelek, kamatozó kötvények és sorsjegyek találhatók. A gyűjtemény jegyzéke tartalmazza az értékpapír nevét, fajtáját, kibocsátási dátumát, névértékét és állományi darabszámát. 430